Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
17 fogyatékos előismerete, én is vallom, mert tapasztaltam. De sietek kijelenteni, hogy a távolabbi okot épen úgy nem keresem a népnevelők tanítói buzgalmának hiányában, mint nem hárítom a középiskola túlságos követeléseire. Az elemi iskolai tanítónak azt kell tanítania, amit az ő tanterve előír; s úgy tanít, ahogy a más iskola céljának alá nem rendelt célját legkönnyebben elérheti; a követelések pedig, melyeket a népiskolából fellépő tanulóval szemben a középiskola támaszt, mint látni fogjuk, nemcsak szerények, de valójában minimálisak. E részben a dolog magyarázata csak az, hogy a népiskola nem előkészítője a középiskolának, hanem nagy célok szolgálatában álló önálló iskola, melyre egyéb híján kell építenie a középiskolának. Világosan kitűnik ez a két iskola céljának, hivatásának, rendeltetésének és tanuló-anyagának összehasonlításából. A magyar népiskola „a nemzet millióinak egyedüli és a nemzet minden tagjának első iskolája.“ Célja az általános emberképzés, természetesen azon műveltségi körben, melyet népünk különleges érdeke és a nemzeti élet fejlődése megszab. Ez pedig nem a szó tágabb értelmében vett általános műveltség, hanem a szó szorosabb értelmében vett nemzeti műveltség. Vagyis a népiskola tulajdonképen nemzeti iskola. Feladata első sorban a nemzeti nyelvnek kultusza s mindannak megismertetése, sőt megszerettetése, ami a nemzeti eszmének tárgya és tartalma : a magyar nép érzésének és gondolkodásának, amint ez történetében és népköltészetében jelentkezik; jelenlegi szokásainak, életmódjának, foglalkozásának. Ez első sorban nevelési feladata épenúgy, mint a gyermek vallás-erkölcsi érzületének kifejlesztése, mely célra Baumann, a híres göttingai filozófia-professzor is, a tanító helyett az illető egyház papja által végzett vallásoktatást tartja szükségesnek „Volksschulen, höhere Schulen und Universitäten“ cimű könyvében. Ami meg az értelmi képzést illeti, az írás, olvasás, számolás, rajzolás, kézügyesség; a földrajz, a modern természettudomány és technika elemei; a szociális törekvések megismertetése, az állam és az állami életben részvét iránt való érzék kifejlesztése fogják megszerezni az elemi iskolából kikerültekben azt a készséget és képességet, mellyel beléphetnek az életbe s eligazodhatnak abban a világban, mely őket körülveszi. Ezek fogják minden egyes polgárban azt a szilárd erkölcsi és szellemi alapot megteremteni, melyen az élet helyes és boldogságot nyújtó berendezése s a továbbépítés lehetséges leend. Ezekre van szüksége a népnek, mely további oktatásban nem részesül; ezek fogják képessé tenni a nép fiát, hogy a fennálló viszonyok között erejét saját fentarfására és a köz javára kellőképen kifejtse. II. 2
