Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
117 A modern könyvnyomtató és sokszorosító művészettel az udvari és államnyomdában ismerkedtünk meg1. Ezerhétszáz munkás keze közt láttuk megszületni a betűt, a betűkből rövid pár perc alatt a szöveget, amelyet a rotációs gépek szédületes gyorsasággal tízezer példányokban dobáltak ki magukból. Amit Budapest Bécstől igazán irigyelhet, azok a gyönyörűen gondozott nyilvános kertek és művészi szobrok, amelyekkel lépten- nyomon találkozunk. Schönbrunn és Bel veder e a francia-hollandi kertészet remeke; a Stadtpark és Volksgarten pedig az angol- kerti stílus minden szépségét egyesítik magukban. Mária Terézia monumentális szobra a hatalmas királynő hosszú uralkodásának egész történetét állítja elénk; mig Erzsébet királyné emléke szinte az igénytelenségig menő egyszerűségével hat meg bennünket. A nagy hadvezérek mellé a halhatatlan nevű zeneszerzők, költők, festők és szobrászok sikerűit szobrai sorakoznak s művészi Ízlésről tanúskodó szökő- és közkutakban sincs hiány. És mindazt, amit sétáinkon megvalósítva láttunk, tervezetben, modellben, képben, történelmi fejlődésben együtt találtuk Bécs város múzeumában. Azt mondhatnám, hogy ebből a múzeumból lehet igazán megérteni, megismerni és értékelni Bécset! De azt a józan tanulságot is az itt látottak alapján szűrhetjük le, hogy hogyan kell a múlt sokszor értéktelennek látszó emlékeiből a jövő nemzedékek számára megbecsülhetetlen kincseket gyűjteni s hogyan lehet a nemzeti hősök, államférfiak, írók és művészek nevét az idegen előtt is ismertté és tiszteletreméltóvá tenni! Délutánjainkat nagyobb kirándulások tették érdekesekké és tanulságosakká. Láttuk Klosterneuburgot, az Agoston-rendi kanonokok prépostságát, ahol a kincstár finom ötvösmunkái és arannyal átszőtt egyházi ruhái; a XII. századból való remek templom és keresztfolyosó ; Sz. Lipót alapítónak sírja s a királyszobák szépsége feledtették el velünk azt a fáradalmat, amellyel az istenkísértő időben félmerészkedtünk Klosterneuburg bástyáira. — Az Arsenal fegyvergyűjteménye és hadi múzeuma is lekötötte egy délutánra érdeklődésünket. Az utolsó nap derűje Schönbrunnba vitt bennünket, ahol a kastély óriási méretei, a park szépségei: a gyönyörű szoborcsoportok, vízesések s a gazdag állatkert nyújtottak sok-sok érdekes témát a tanulmányozásra. A schönbrunni Gloriette tetejéről elénk táruló remek kilátásban gyönyörködtünk legutoljára s ezzel búcsút is intettünk a lábainknál elterülő hatalmas városnak, mely négy napi ottidőzésünk alatt oly dicsekvő büszkeséggel tárta elénk mindazt, aminek képét hosszú időkön át fogjuk mindnyájan megőrizni... a Lajtán túlról — a Lajtán innen!“ A hatodik nap kora reggelén Pozsonyba indult az ismeretekben jól meggazdagodott kiránduló csapat. Az a jó félnap, amennyi Pozsonyra
