Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1908
Tartalomjegyzék
9 múlthoz tartozik. Ezen a fokon át kellett mennie fejlődésében a kritikának, amely azonban ma már sokkal több akar lenni, mint alkalmazott poétika. IL Az írói arckép. A természettudományi kritika. Az impresszionista kritika. A régi kritika, Brandes György1 szerint, úgy tekintette az irodalmi terméket, mintha a felhőkből esett volna le. ítélte tekintet nélkül szerzőjére és beosztotta egyik vagy másik eszthetikai vagy történelmi rovatba. A nagy francia kritikus, Brunetiére, a klasszikus kritikát jellemezve ugyanezt a gondolatot más szavakkal fejezi ki. Eddig — mondja — magában, elkülönítve tekintették az irodalmi művet, mint valamely gyümölcsöt, amelyet élvezünk anélkül, hogy törődnénk vele: milyen fa termése, hogyan művelik és milyen égöv alatt terem? Világos tehát, hogy a kritikát fejlődésében az vitte előbbre, aki a mű mögött meglátta az embert, a művek írójában felfedezte a magánegyént, aki velünk rokon érzelmi és értelmi világot él, melyből alkotásainak minőségére olykor meglepően éles világítás vetődik.1 2 Erre az útra először Sainte-Beuve terelte a kritikai vizsgálódásokat. Szerinte a kritikus feladata az, hogy elkísérje a művet egész keletkezéséig, nyomozza gyökérszálait és a talajt, amelyből táplálékot, éltető nedvességet szív. Annyi bizonyos, hogy az igazán figyelemreméltó írásművek az író legbensőbb sajátosságainak kifolyásai. Már pedig az író tehetségének kifejlődését, ízlésének, gondolkodásmódjának irányúlását igazán csak származásából, neveltetésének körülményeiből, életének többé-kevésbé jelentékeny mozzanataiból, fizikai szervezetéből meg temperamentumából lehet igazán megérteni. Ilyenféle nyomozga- tások eredményeinek összefoglalásából lesz azután az Írói arckép, amely formájában a kritika már nem az ítélkezést ismeri főfeladatának, hanem a magyarázást, a megértetést. Hogy saját irodalmunk körében maradjunk, gondoljunk csak itt pl. Arany Jánosnak Gyöngyösiről, Orczyróí, vagy Péterfy Jenőnek Jókairól alkotott írói arcképére.3 Mennyire előttünk áll ezekben az ember, akit az irodalmi termékek magukb.au rejtenek! Mennyire föltárni előttünk egész szellemi világa! 1 Georg Brandes: Die Litteratur des neunzehnten Jahrhundefts in ihren Hauptströmungen. (Szigetvári A francia kritika fejlődése a XIX. században. I. m. 26. 1.) 2 Haraszti Gyula: A kritikai módszerek. B. Sz. 1896. LXXXV. K. 30. 1. * Péterfy JenS : Jókai Mór. B. Sz. 1881. XXVI. K. 1-27. 11.
