Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
39 dokított király hiába tulajdonítja magának a királyi nevet, mivel az olyat tirannusnak kell mondani. Erre nézve azért, szerelmes fiam, én szívemnek édessége, leendő magzatnak reménysége, kérlek és parancsolom, hogy mindenben s mindenekhez kegyességgel viseltetvén, ne csak rokonságodhoz, vérségedhez, vagy a hercegekhez s főrendekhez, vagy a gazdagokhoz, vagy a szomszédokhoz s lakosokhoz légy kegyes, hanem a külsőkhöz is mindnyájokhoz, a kik hozzád jönnek. Mert a kegyességnek munkája fő boldogságra viszen téged. Légy irgalmas mindenekhez, kik erőszakot szenvednek, mindenkor az Urnák ama példáját szívedben viselvén: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Békességes tűrő légy mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem a hatalom nélkül valókhoz is. Légy erős, hogy téged se a jó szerencse felettébb fel ne emeljen, se az ellenkező állapot le ne vessen. Alázatos is légy, hogy az Isten téged felmagasztaljon itt és a jövendőben. Légy mértékletes és mód felett senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy soha az igazság ellen ne tusakodjál. Légy emberböcsülő, hogy soha senkit szántszándékkal kisebbséggel ne illess. Légy szemér- metes, hogy a bujaságnak minden bűzét, mint a halálnak ösztönét el- távoztassad. Mindezek, a melyeket eddig elődbe adtam, szerzik a királyi koronát, melyek nélkül senki sem itt nem országolhat, sem az örökkévaló országba nem juthat.1 III. Ilyen és ehhez hasonló oktatásokban nevelkedett föl Imre herceg.2 Már kora ifjúságában tündöklött az isteni adományokban; vallási és politikai jelességeiben atyjához hasonlított.3 Mivel mint atyját, őt is megáldotta Isten természetes ésszel és nagy tudománnyal, azért Kézai szerint Szent István elhatározta, hogy országa koronáját átadja fiának.4 Kézai nyomán ugyanezt olvassuk a későbbi krónikákban.5 A XV. szá‘ Szent István a mennyei seregek tiz karát említi, ugyanis az angyalok kilenc karához hozzáadja a boldog emberek karát. (Katona: Hist. Crit. 382.) Batthyány Ignác szerint ezt máskép kell értelmeznünk. Cicerónál olvassuk, hogy a platói bölcseletben a tulajdonképeui eget és a kilenc esillagkört nevezték az ég tíz karának és mivel a szeut- írás a csillagokat a hadsereghez hasonlítja, azért nevezhette őket Szent István „coelestis exercitus plenitudo“-nak, azaz a mennyei seresrek teljességének. (Leges Ecclesiasticae, II. 54. 1. b jegyzet.) — Szent István egész nevelése vallás-erkölcsi volt, azért végül az ösz- szes főbb keresztény erényeket összefoglalja. Ennél meggyőzőbben az emberszeretetet, humanizmust senki sem hirdette és ajánlotta. 2 Hartvicus c. 20. Florianus I. p. 58. " Thuróczy: Chronica Ungarorum e. 33. Sehwandtner: Scriptores Kerum Ungari- carum I. p. 97. 4 Kézai: Gesta Hungarorum c. 24. Florianus II. p. 78. s Dandulo András, Képes krónika, Rímes krónika, Budai krónika, Dubnioi krónika, Thuróczy krónikája, Rsuzanus Annaleseiben stb. Poncelet: De S. Emerico duce p. 482.
