Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

40 zadban Pelbárt Imréről írott beszédében még többet mond. István ki­rály egybehívta az ország báróit, mindegyiket megesküdtette, hogy Imrét koronázzák meg utánua.1 Lehetséges, hogy az egyházi szónok a régi krónikákból merített; az Aba Samuról Írja ezt, csakhogy annak nevét hibásan Albának mondja és Szent István fiának, közvetlen utód­jának teszi meg.I 2 Sőt akadt olyan iró is, ki alaptalanul azt állította, hogy Imre atyja után tényleg uralkodott.3 Bár az a tény, hogy Szent István Imrét utódjává akarta tenni, bizonyos, azért Szent István le­mondási, visszavonulási szándékát a 13-ik századi Kézai tanúsága alap­ján egyáltalán bebizonyítani nem tudjuk. Imre fejét nem ékesíthette Magyarország koronája, mert az örök végzés intésére, melynek mindenki engedelmeskedve hódol, Urunk szü­letésének 1031-ik évében a múlandó földi életet az örök élettel cse­rélte föl.4 Imre halálának évét Szt. István életiratain kívül ugyanígy olvassuk a hildesheimi évkönyvekben5 és a XIII. század kezdetén írt pozsonyi krónikákban.6 Baronius Imre halálát 1030-ra teszi, de adatát Szt. István életiratából vette s tévedésből elhagyta a „millesimum tri- cesimum“ után következő „primum“ szót. 7 Hogy az altahi évkönyvek 1033-at említenek, ez sem dönti meg az 1031. év valódiságát, mert ezen évkönyvek szerzője a hildesheimi évkönyvek alapján dolgozott és az időmeghatározásban sokat eltévesztett.8 Hogyan halt meg Imre? Erre a kérdésre az egykorú hildesheimi évkönyvek, melyeket 1000-től 1040-ig egy kéz írt, adják meg a biztos feleletet. „És Heinrik István király fia, a ruizok vezére, vadászat közben vadkantól szétszaggatva halt meg siralmas módon.“ 9 Régente Pray nem adott hitelt a hildes­heimi évkönyveknek, mert szerinte a vadászat gyönyöre nagyon ellen­kezik Imre jellemével, tehát Imre vadászatban aligha vett részt. Azután máshol ezen halál megemlítését nem olvassuk és a „dux Rui- zorum“ elnevezés puszta tévedés.10 II Inkább hitt a XV. század végén élt Ranzanusnak, ki általánosságban azt említi, hogy Imre hirtelen súlyos betegségbe esett és őt néhány nap múlva elragadta a halál.11 I Flóriánná I. p. 141. 8 Crou. Ungarorum e. 10. Eudliehernél p. 77. 5 Pray: Dissertatio de S. Emeri oo p. 56. 4 Hartvicus e. 20. 6 Hildesheim. Chron. ad a. 1031. Pertz: Scriptores. III. p. 98. * Ckronicon Posoniense. Endlichernél p. 55. , Baronius: Annales Eceles. ad a. 1030. • Mon. Germaniae Ser. tom. XX p. 791. Lásd Poncelet i. m. 481. lap, alul 11. számú jegyzet. 9 „Et Heinrieus Stephani regis filius, dux Ruizorum, in venatione ab apró diseissus, periit flebiliter mortuus.“ 10 Annales rerum Hungáriáé. P. I. p 39.; Dissertationes p. 56—57. II Eanzanus: Epitome Rerum Ungaricarum. Index 8. Schwaudtuernél I. p. 356.

Next

/
Thumbnails
Contents