Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
31 Az intelmeket elülj áró beszéd előzi meg, melyben Szent István atyai tanácsainak hallgatására s megfogadására buzdítja fiát. Salamon királynak szavait idézi: „Hallgasd fiam az atyád oktatását és el ne hagyjad az anyád törvényét, hogy kedvesség adassék a te fejednek és megsokasodjanak életednek esztendei.“ És mindjárt eszébe juttatja Salamon fiának esetét. Salamon fia hűtelen volt atyja oktatásához, kevélységében fölfuvalkodott, népének ostora kezdett lenni, ezért sokat szenvedett országában, míg végtére királyi hatalmától megfosztották, azért, „hogy így ne járj, fiam, engedelmeskedjél nekem.“ Majd sok nehéz, küzdelmes háborújára visszagondolva, igaz szívvel, végtelen szeretettel szól hozzá: „Te még gyermek vagy, puha vánkoson pihenő, mindenféle örömökben táplált és növekedő s nem volt részed oly sok fáradságos hadjáratban, annyiféle nemzet támadásában, mint a minőkben egész életemet én töltöttem. Itt az idő, hogy hagyd el a puhaság párnáját, mely téged lággyá tehetne, ami erényeidet eltékozolná s bűnöket táplálna benned, hanem kormányozd lelkedet, hogy értelmed figyelmes legyen tanácsaim hallására.“ E szavak hallatára Szent Pál apostolnak a római hívekhez intézett erősebb szavai jutnak eszünkbe, melyeket a kath. egyház a hívők számára ádvent első vasárnapján leckéül ír elő. „Atyánkfiái, tudjuk, hogy itt az óra az álomból fölkelnünk; mert most közelebb vagyon a mi üdvösségünk, mint mikor hívőkké lettünk. Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal tisztességesen járjunk, nem tobzódásban és részegeskedésben, nem szemtelenségekben, nem versengésben és irigykedésben, hanem öltözzetek az Úr Krisztusban.“1 Szent István ezek előrebocsátása után tér át a tulajdonképeni intelmekre tíz fejezetben. Katona ezeket méltán „arany és mennyei bölcseséggel teljes intéseknek“ nevezi.1 2 Az intelmek egyes fejezeteihez történetíróink szép megjegyzéseket fűztek.3 Az egri szervita, Szaicz Leo mindegyik czikkelyhez bő magyarázatot adott, hogy ezen intelmek alapján egyháza jussát megvédje a protestánsok és az „aufklárung fantasták“ ellen. 4 Jogi íróink az intelmeket Szent István közjogi természetű decretumának, azaz valóságos törvényeknek tartották s a magyar Corpus Jurisba beiktatták. Valamennyi uralkodónk meghagyta ezeket a Corpus Juris élén, mert az intelmeket a magyar ifjúság örök 1 Epistola ad Romanos 13, 11 — 14. v. 2 „Sancti regis aurea, coelestique sapientia plena verba.“ Hist. Crit. I. p. 363. 3 Karácsonyi János: Szent István király élete. 92 — 96. 1. — Balics: Római kath. egyház története Magyarországban I. 163 — 167. 1. — Márki Sándor: Szent Imre herceg. Religio, 1907. 4 Szaicz Leo: Igaz Magyar III. 22 — 110. és IV. rész. — Magyar és Erdélyország- nak mind világi, mind egyházi történetei. Rest, 1793. 181—201. lap.
