Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
27 A legenda írója így fejezi be a jelenetet „ezen és minél több ily dicső erény rejlik vala Imrénél, mintegy zár alatt lelke titkos rejte- kében mindaddig, míg az edény el nem törött, a kenetek illata szét nem terjedt és a titkok ki nem nyilatkoznak vala.“ 1 Ily titoktartási parancsok többi legendáinkban is előfordulnak. Egykor éjjel Szent István fényes kíséretével tágas mezőn sátort ütött s míg a többieket az álom elnyomta, ő térdreborulva sokat imádkozott. Egy másik szentéletű embernek úgy tűnt föl, hogy az angyalok fölemelték Szent István sátorát és ő látta a buzgón imádkozó királyt. István király ezen embert magához hivatta, előbb nyájas szavakkal kikérdezte a látomás felől, aztán királyi ajándékot adott neki s egyúttal szigorúan meghagyta, hogy e látomást haláláig senkinek föl ne fedezze.1 2 — Mór püspök is hasonlót ír András és Benedek hitvalló remeték életében. András megvallotta elragadtatását tanítványának, Benedeknek, „esküvel kötelezvén őt, hogy az ő halála napja előtt senkinek ezt tudtul ne adja.“3 Mint ezen példákból láthatjuk, az egész veszprémi jelenetben sok a legendái túlzás és színezés, de Imre veszprémi tartózkodására kétségtelen bizonyítékot szolgáltat. Imre több helyütt is megfordult atyjával. Erre enged következtetnünk a képes krónika következő feljegyzése. A szent királynak jeles szokása volt, hogy az általa épitett egyházakat minden évben legalább három ízben meglátogatta. Ez alkalomból fia, Imre bíborruháit az oltárok díszitésére ajánlotta föl, mint láthatni ezt a királyi egyházakban.4 Ez a feljegyzés bár késői, nagyon megfelel Szent István jellemének és nincs benne semmi valószínűtlen. A látogatásoknak más célja is volt. Szent István fiát utódjává nevelte. Be kellett őt vezetni a magyar szokások és törvények gyakorlati ismeretébe. Az uralkodó törvénynapokat tartott, melyeken összegyűltek a püspökök, a világi urak, a régi törzsfők utódai. Itt mutathatta be legjobban serdülő fiát az ország urainak és ez volt a jövendőbeli uralkodóra a legjobb előkészületi iskola. E törvénynapok ősi helye Székesfehérvár volt, mely városban Szent István díszes, négy tornyú bazilikát építtetett és az egyházat családja temetkezési helyéül előre kiszemelte. A legenda Íróját Imre politikai szereplése nem érdekelte, erre vonatkozólag tehát hiába keresünk nála adatot. De arról, hogy Szent István fiát a hadi tanulmányokra tényleg képezte, tanította, két külföldi forrás egyhangú bizonysága tanúskodik. A hadakozásra ebben a korban a legjobb iskola a vadászat volt. A fejedelmek vadászat 1 Legenda S. Emeriei. e. 5. 2 Hartvicus c. 18. Florianus I. p. 54—55. 5 Vita SS. Zoerardi c. 2. 4 Chrouicon pietum Viudobonense c. 39. Florianus II. p. 142 ; Aeta SS. Sept. tóm I. p. 536, num. 322.
