Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
26 tévedésbe, hogy csak egy Mór nevű pécsi püspököt ismertek, ki mindjárt Bonipertus után foglalta el a püspöki széket. Ma már tudjuk, hogy két Mór nevű pécsi püspök volt a XI. században és a másodikra, ki 1036 ban, tehát Imre halála után öt évvel kezdte meg püspökségét, kell értenünk a legenda szavait. Ezen Mór 1010 körül Pannonhalmán volt „puer scholasticus“, ekkor látta András remetét. 1020 táján találkozott a „gyermek“ Imrével Pannonhalmán, de nem mindjárt, hanem csak 1036-ban lett pécsi püspök, mikorra már elérte a kánoni kort és 1064-ben halt meg. Tehát a legenda bizonytalan időmeghatározása csak azon nézetünket erősíti meg, hogy az egész jelenetet nagy átalánosságban kell értenünk. Az életíró régi monostori hagyomány elmosódott képét őrizte meg az utókor számára, melynek átalános szólamaira, közhelyeire, ha máshonnan bizonyságaink nincsenek, építenünk nem lehet, Hazánknak nevezetes helye volt ezen korban Veszprém. Ez a királyné birtoka volt, itt gyakorta tartózkodott a királyi család. Szent István a maga, neje, gyermekei és egész Pannónia üdvére itt női kolostort létesített, ezt az 1025-ben kelt, görög nyelvű hiteles alapítólevél bizonyítja.1 A monostor alapítólevele azért készült görög nyelven, mert ekkoriban csak olyan férfiú volt az uralkodó mellett, ki az alapítólevél kiállításának görög formájához értett.1 2 Az apácákat latin papok vezették és Gizella többször fölkereste őket; valószínűleg ezek segítségével készítette el az egyházaknak a szent misemondó ruhákat. Egy misemondó ruhát itt külön kiemelünk, melyet István király és Gizella királyné Ajtony leveretése után „Krisztus megtestesülésének 1031-ik évében Szűz Mária Fejérvár városában levő egyházának“ adományoztak E ruhát utóbb átalakították koronázási palásttá és ma nemzetünk drágakincsei közé tartozik. Ezen a paláston az adományozó István és Gizella képei között ott látjuk födetlen fővel, hímzett palástban a még meg nem koronázott fiatal Imre herceg mellképét.3 Itt Veszprémben tehát ismerték Imre herceget és veszprémi tartózkodásának emlékét legendája is megőrizte. „Történt egy éjjel, hogy imádkozni titkon, csak egy szolgája kíséretében, a régi és ódon egyházba mene, mely Veszprém városában Krisztus legdrágább vértanúja, György tiszteletére van építve“ ... Itt az életíró szerint Imre az égből mennyei szózatot hall és szüzességi fogadalmat tesz. De a titkot magában megőrzi és szolgájának, ki vele volt, megtiltja, hogy ezt a dolgot az ő haláláig bárkinek is elmondja. 1 Fejér: Cod Dipl. I. p. 312. 8 Karácsonyi János: Szent István király élete. 39—40. 1. 3 Pray: Dissertatio de S. Ladislao p. 123 „Visiturque in extremo limbo ad pedes defluo Icon Regis Stephani, et öiselae Reginae, utrinque autem medius überall vultu juvenis, Emericum referens“.
