Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

20

mellkereszt történetét, hogy azt Meskó lengyel király, későbbi változat szerint pedig Imre herceg a Szentlélek sugallatára és angyali látomásra a Calvus hegyen (Lysagóra hegye a sandomiri palatinatusban) épült benedekrendi monostornak adományozta. Ezt az alaptalan mesét még jobban kiszínezte Dlugoss János 1 a XV. században. Elbeszélése szerint Imre azt a mellkeresztet adta át, amelyet egykor a konstantinápolyi császár küldött atyjának, Szent Istvánnak ajándékba, és így Tmre volt részben a szentkereszti monostor megalapítója. Minderről hazai forrásaink semmit sem tudnak. Nem is lehet hinnünk azoknak a későbbi eredetű szentkereszti évkönyveknek, melyek nevekben, évszámokban annyira hibáznak. Már a bollandisták sem tartották szavahihető forrásnak s Poncelet csodálkozik azon, hogy tekintélyes történetírók sokszor átírták ez adatot munkáikba.1 2 Pray kétszer is kutatta ezen mellkereszt sorsát, de csak valószínű eredményre jutott, hogy Nagy Lajos királyunk ajándékából IV. Károly német császár tulajdonába került s Prágában Szent Vitus egyházában őrzik.3

Imre herceg első nevelői szülői voltak, azoktól tanulta meg azon jóságos cselekedeteket, melyekkel kisded korától fogva fényesen tün- döklött.4 * Szent Istvánt azonban országos gondjai úgy lekötötték, hogy maga személyesen nem vezethette gyermeke nevelését, tehát megbízható tanítóról kellett gondoskodnia. Szeme előtt a külföldi példa lebegett. III. Ottó német császárnak és Róbert francia királynak a tudós Gerbert, később pápai néven II. Sylveszter volt oktató, nevelő mestere. Sz. István is nagy tudományé, szent életű férfiút keresett fia mellé és ezt megtalálta Szent Gellértben. Szent Gellértet a király magánál visszatartotta, a szomszéd palotában adott neki szállást és ellátást „hosszú ideig“ fia mesterévé tette.6 Eddig egyedül Stilting vonta két. ségbe Szent Gellért ezen nevelői működését, mivel ez a Gellért-legendán kívül sehol másutt nem olvasható.6 De más források hallgatása magában véve még nem bizonyít ellenkezőt és a Gellért-legenda adata nem áll ellenkezésben semmiféle hiteles történeti kútforrásunkkal. Egészen más volna, ha más források más nevelőt említenének, vagy névszerint föl kellene említeniük Szent Gellértet, mint Imre herceg nevelőjét.7 így a Gellért-legenda adata és a régi hagyomány alapján Szent Gellértet kell tartanunk Imre herceg nevelőjének.

1 História Polonica. Lib. II. ed. Lipsiensis an. 1711. eol. 148—9

2 Acta SS. Nov. tom. II. p. 483—484.

a Pray i. m. p. 43—44.

* Surius: Vita S. Emeriei.

6 Endlicher: Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiaua. Vita Sancti Gerardi c. 9. p. 213.

6 Acta SS. Mansis Septemb. VI. köt. 713 — 18. 1.

7 Karácsonyi János: Szent Gellert Csanádi püspök élete és müvei. 277—78. 1.