Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

21 Szent G-ellért egyéniségét szépen feltünteti egykorú életirata. Velencében előkelő patriciusi családból született és már öt éves korá­ban, mint oblatus a velencei, Szent Györgyről nevezett benedekrendi monostorba került. E monostor iskolájában szerezte meg a tudás ele­meit, később, mivel társai közül tehetségével kitűnt, ismereteinek bő­vítése végett a híresebb bolognai iskolába küldték. Bolognában tudo­mányosabb képzettséget nyert s öt év múltán összeszedvén könyveit, visszatért hazájába. De Velencében nem maradhatott sokáig. Szíve vágya a szent földre űzte, hajtotta; két társával, Valterrel és Mórral hajóra száll. Az ellenkező szelek azonban a dalmát partokra vetették hajóját, honnan Razina apát rábeszélésére ellátogatott Magyarországba. Ezzel sorsa meg volt pecsételve. Szent István királyunk óhajtása szerint a hazánkba érkező idegen papokat itt marasztalták, sőt a jelesebbeket a király színe elé vezet­ték, neki bemutatták, hogy ő rendelkezzék felőlük. Ez utóbbi történt Szent Gellérttel is. Szent István királyunk első találkozása alkalmával megkedvelte őt, udvarában visszatartotta, kipróbálta; a tervbe vett marosvári püspökségre kinevezte, addig is az országnagyok és püspökök ajánlatára drága kincsét, a nyolc éves Imrét bízta reá. Szent Gellért 1015-ben jött hazánkba 1 Mire és hogyan tanította az ifjú herceget? A tanítás anyagát és mikéntjét ma már meg nem határozhatjuk. Nehezen ment a tanítás abban a korban, mikor kezdet­legesek voltak a tanítás eszközei és csak kéziratos könyvek voltak. Bizonyosan a kor szokása szerint a latin olvasással, írással kezdte, majd az akkor annyira szükséges latin beszédre, a tudományok ele­meire s a hit legfőbb elveire oktatta. Ezért írhatta Hartvik,1 2 hogy Szent István a naponkinti olvasást kötötte a fia szívére és a karthauzi névtelen szerint is Imre „a deáki tudományban értelmes volna.“3 Imre legendájának későbbi hamis bevezetése Hartviknak Szent Istvánról tett feljegyzését Imrére alkalmazza, „gyermek korában gondos felügye­let alatt növekedve, először is az összes grammatical tudományokba teljesen beavattatott.“ 4 Szent Gellért magas műveltsége és szent er­kölcsei egyaránt jótékony hatást gyakoroltak a királyi gyermek fogé­kony lelkére. Királyi szülötthöz és szenthez illő nevelésben részesült Imre és a tudományok mellett az angyali erényeket is megízlelte.5 Szent Gellért kedveltette meg Imrével a buzgó imádságot, az áhitat 1 Karácsonyi J. i. m. 319 24. 1. Szent Gellért életének időrendi kérdéseiről. 2 Hartvious e. 20, virorum documentis horthodoxorum usu lectionis cotidianae fáéit auditnm utrumque prebére, Florianus I. p. 57. 8 Erdy Codex idézett helyén. *„ . . . puer adhue seientia grammatic&e artis ad plene imbutus est. Crevit infang diligenti et regali nutritus edueatu.“ Hartvieus o. 5. — Florianus I. 38. ‘ Surius: Vita S. Emeriei.

Next

/
Thumbnails
Contents