Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
54 A keresztnek királyi útja. Egyház- és művelődéstörténeti müvek. Krisztus Jézus életének históriája. Az életnek rendéről szóló vallási rendtartást Abafi közölte s ismertette; 1 A szóhordásról szóló elmélkedést s a harmadikat, Hogy micsoda tiszta szokásokat kíván a kereszténység?, Papp Endre adta ki s magyarázta meg fentebb idézett kis munkájában. A részletek iránt érdeklődők figyelmét egyszerűen az idézett munkákra irányítom. Ezeknek, valamint az e csoportba sorolható Három calendáriumi Táblának valamelyes jelentőségök sincs. A két elmélkedés (A szóhordásról és Hogy micsoda tiszta szokásokat kiván a kereszténység?), legalább főbb gondolataiban, előfordúl Mikes egyéb műveiben; a Három calendáriumi Tábla afféle öröknaptár (1. fentebb), Az életnek rendéről szóló rendtartás pedig legfeljebb annyiban lehet érdekes, amennyiben ki volna mutatható, hogy Mikes, illetőleg a bújdosók életöket eszerint rendezték be. Jóidéig irodalomtörténetíróink Mikes eredeti műveinek tartották e vegyes iratokat. Dézsi Lajos — legalább nagyrészt — ettől az értékűktől is megfosztotta őket a Mikes fordításairól szóló forrástanulmányában. E csoportba tartozik A keresztnek királyi útja c. legendaszerű munka is. Abafi, mikor felfedezte, tüzetesen ismertette a Figyelő X. kötetében (321—333. 1.), eredetére pedig Dézsi L. (i. m.) vetett világot. Mivel az érdeklődők az idézett müvekben teljes tájékozódást szerezhetnek, ezúttal csak azt említem meg, hogy a legenda a Szent Katalinét juttatja az olvasó eszébe. Mikes egyháztörténeti müvei egészen más elbírálás alá esnek, mint az eddig tárgyaltak. Bár Szilasi 'csak kettőről, Az izraeliták szokásáról s A keresztények szökésiről mutatta ki egészen meggyőzően, hogy Mikes Fleury után dolgozott, s ugyanezt A sidók és az ujj Testamentumnak histő- riájá-ról is állítja, de minden jel arra mutat, hogy a negyedik műnek, A Krisztus Jézus élete históriájá-nak forrása is Fleury 22 kötetre terjedő egyháztörténeti művének megfelelő része lehetett. így állván a dolog, természetes, hogy e történeti művek sem Mikes egyéniségének fejlődésére s alakulására, épen jellegök miatt, nagyobb hatással nem igen lehettek s írójok egyéniségének megmagyarázására, történetírói képességének megítélésére a későbbi kor vizsgálójának adatokat nem nyújthatnak, sem a jelenben vagy jövőben nem bírhatnak irodalmi jelentőséggel, mert azóta ugyané thémák sokkal művészibb módon újra meg újra feldolgoztattak. Nagyobb figyelemre csakis a nyelvök számíthat. Ezen okokból rólok csak mint Mikes kézirati ereklyéiről emlékezem meg röviden. A Krisztus Jézus életének históriájáról első sorban áll ez ítéletem: Nincsen ebben semmi olyan, „ami fel ne találtatnék az evangéliumban“, de.... „olyan stílussal és expressióval“ van elmondva, „hogy a 1 Abafi: Mikes Kelemen. 133—137. 1.