Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
33 ját, akármely esztendőnek, akármelyik holnapjának hányadik napján esik“, s végül a harmadikon „három saeculumokra“ (1600, 1700, 1800) a vasárnapok kiszámításának módjával ismertet meg. A Catechismus, mint e rövid ismertetésből is látható, nem tudományos mű, nem is az iskolák részére készült, hanem gyakorlati vezérkönyv a nép és a lelkészkedő papság számára. A németeknél közönségesen ismert az efajta „Hauscatechismus“. A mi vallásos irodalmunkban ily nagy terjedelmű, népszerű, a közönséges embertől is megérthető katekizmus, tudtommal, nincs. De nemcsak ezért, hanem más okból is figyelmet érdemel a Mikes-féle Catechismus. Úgy tudom, hogy most foglalkoztatja a magyar püspöki kart a katekizmus revíziója. Az ok kétségtelenül megvan rá. Mert amit a Mikes Catechismusknak Elöljáró beszéde elpanaszol, körülbelül másfélszáz esztendő múlva csaknem szó- szerint ismétlődött a Szent István-társulat nagygyűlésén: „A jelenleg használatban levő káté nyelvtanilag hibás, értelmileg sok helyen homályos és észrevehetőleg nélkülözi a magyar nyelv tisztaságát . . . ... A kátét a gyermek szóról-szóra betanulja ugyan, de annak részint homályos, részint nehézkes és elvont előadását hosszas magyarázat nélkül felfogni és megérteni nem képes . . . . “ 1 Mióta e panasz elhangzott, a katekizmus revíziójának eszméje teljesen megérlelődött s épen most folyik a megvalósítás munkája. Véleményem szerint nem volna hiábavaló dolog Mikes Catechismusára is vetni egy tekintetet. E mű ugyanis dogmatikai hűség tekintetében kifogástalan; tartalma túlon-túl bő, s mindaz megvan benne, amire egy keresztény embernek szüksége lehet. Kérdései s feleletei határozottak s a nép fiának egyszerű gondolkodásához alkalmazottak. De a legfőbb, ami szinte parancsolólag hívja fel a figyelmet, nyelve. E nyelv a Mikes zamatos, tiszta magyar nyelve; könnyen érthető, világos, hiszen a vallásigazságok „együgyü és érthető stílussal vannak benne kifejtve“.2 De más szempontból is méltó arra, hogy hivatott elme foglalkozzék vele. A theologia magyar nyelven művelésének egyik akadálya theologiai frazeológiánk szegénysége, fejletlensége. Én e munkában keresve se találtam idegen szót vagy kifejezést, ellenkezőleg a kérdésekhez s feleletekhez tartozó magyarázatokban a theologiai terminus technikusokat — egészen természetes, hisz a nép számára készült, — magyar kifejezések helyettesítik. Hiszem, hogy e munka nem pusztán a keresztény hitigazságoknak kincses szekrénye, de a magyar theologiai nyelvnek egyik bőséges forrása. A Catechismushoz nemcsak terjedelmére hasonló, de vele céljára, 1 Göndöes B. beszédéből, melyet a Szent István-társulat 1882. évi nagygyűlésén mondott. Egyébként a kérdést teljesen megvilágítja Csekó Gábor „A katekizmus-revízió ügyében“ e. munkája. * Elöljáró beszéd. Az epistolák és evangéliumok. 3
