Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
19 tudja, ha nemes ember gyermeke-é? Talám meg sem tudhatná másként, hogyha csak a jobbágyok kis uroknak nem neveznék ................... . ... Az atyjafiainál mit csinál? Leghasznosabb beszéllgetése a vadászatról, a lovakról vagyon; ha az asztalnál vagyon, nagy gyalázatnak tartaná, ha jól nem innék, és még deáknak tartanák, ha magát mentegetné. Ebéd után az asszony vagy a leányok házában bontja ki, amit Virgiliusból vagy Ovidiusból olvasott. De hogy az iskoláról való emlékezetet is teilyességgel elfelejtse, szükségesnek gondolja lenni, hogy a szolgálók közül kettőt vagy hármat szerétéinek fogadjon. E szerént felróván az atyjafiait, és közöttük egynéhány részegség után megmosván torkát a deák szótól és az iskolai portól, ismét haza irom- tat azzal, amit az atyjaüaitól tanult. De mit tanult? Azt a tudományt eléveszi, mihent az apjához vendégek érkeznek; mert legnagyobb gondja is az lesz, hogy az apja vendégit megrészegítse, és az apjától is azért dicséretet vegyen másnap. E szerint tölt el két vagy három esztendőt, vagy a vadászatban, vagy az italban, vagy a Venus udvarában, és amit egynéhány esztendőkig tanult, azt egy kevés idő alatt csaknem mind elfelejti. De mit tanult volt annyi esztendőkig? Csak a deák nyelvet, és egyebet nem tanulván, annak házánál hasznát nem sokat vészi — és a gazdaságban olyan tudatlan, mint mások.“ „ ... Az atyák • nagy számot adnak azért, hogy a fiakot nagyobb gondviseléssel nem nevelik, és a nemesi jóerkölcsre nem ingerük még eleinte, hanem még példát adnak a részegeskedésre, a festett és tunya életre. Ha a fiakot csak arra vennék is, hogy a deák könyveket magyarra fordítsák, úgy a tanulásokat a közönséges jóra fordítanák, mivel sokan vannak olyanok, akik arra alkalmatosok volnának. És ha csak egy könyvet fordítana is meg életében, azzal mind magának, mind másoknak használna, és látná valamely gyümölcsét annyi esztendeig való tanulásának. De a sok hejje-hujja, a kopó, a virattig való ital mindezekre időt nem ád, és nem engedi, hogy az elme valamely hasznos dologban foglalja magát. És ha megvénül, jó tanácsot sem tud adni; mert iffiuságát haszontalan töltötte el, és egy tudatlan tanácsúi- 'olyan egy országban, mint egy üres hordó a pincében.“ „ ■ mint hazafia, azt akarnám, hogy a tudomány oly közönséges volna nálunk, valamint a tudatlanság. . . . Kédnek pedig azt javallom, hogy a fiának olyan tudományokot adasson, amelyekkel használhasson országának.“ A következőkben a leánynevelés fontosságát emeli ki, de ezt nénjére bízza „Nem igaz-é az, édes néném, — kérdi — hogy egy jól nevelt, jól oktatott eszes leány aszszonynyá változván, a fiát mind jól tudja nevelni, oktatni, és tanyitani1 és aztot az 1 V. ö. Az id3 jól eltöltésének módja. (Hatodik napon való beszélgetés). 2*
