Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1905
Tartalomjegyzék
28 nem egymásból folyva követik egymást. Természetes ez olyan írónál, akinek főgondja van a mentői meglepőbb, mentői rendkívülibb fordulatokra. Ezeknek halmozásával, kiaknázásával gyakran visszaél a költői igazság rovására, de célját mindig eléri: munkája érdekfeszítő lesz. íme, körűlbelől oda térünk vissza, ahonnét kiindúltunk. írhatott Jókai rossz, vagy kevéssé sikerült műveket, amelyek ellen joggal emeli fel szavát az elfogulatlan műbírálat, de olyat nem írt, ami ne volna érdekes. Sőt többet mondok: legtöbb regényének érdekessége épen hibáiban, fogyatkozásaiban leli alapját, s így népszerűségét az eszthetikailag kevésbbé képzett, fejletlenebb ízlésű közönség körében, nagy részben ezek szerezték meg és tartják fenn. A rendkívűliségek mindig érdekesebbek, mint a szürke hétköznapiság; a csudálatos testi meg lelki tehetségekkel, emberi arányokat meghaladó tökéletességgel felruházott lények mindig érdekesebbek, mint a természetesen gondolkodó és cselekvő, fény- és árnyoldalakból gyúrt igazi emberek. Ilyeueket csak higgadtabban gondolkodó, megállapodott, müveit lelkű olvasó keres a regényben. Az olvasóközönségnek nagyobb része pedig nem ilyen, ezért ez beéri Jókainak minden alkotásával, amelyre rá van ütve mintegy a gyári bélyeg: „fizikai és morális lehetetlenségek végrehajtása egy mindenható és mindentudó csodaembertől.“ * Összegezzük most már röviden az elmondottakat. Jókai virtuóz elbeszélő, aki sohasem untat, sohasem fáraszt és még akkor is eleven, mikor alig van elbeszélnivalója. Bármilyen rosszul alkossa meg, bármilyen következetlenül szőjje is nagyobb regényeinek meséjét, annyi bizonyos, hogy mindig érdekesen beszéli el. Igaz, hogy az érdekességnek, mivel különösen a rendkívűliségek hajhászása által törekszik rá, úgy a külső körülmények, korviszonyok rajzolásában, mint személyeknek jellemzésében, feláldozza a költői igazságot. Mindezek ellenére is azonban egyrészt nagyobb, sok fogyatkozásokban szenvedő alkotásainak is vannak részletei, (különösen ha humora megmegcsillan,) vannak mellékalakjai, amelyeknek kedvéért érdemes volt őket megírni, — másrészt kisebb alkotásai, novellái között vannak felülmúlhatatlanok, minden tekintetben mintaszerűek. Gyulai Pál ezt úgy mondja ki, hogy Jókai jobb novella- mint regényíró. Nagyobb alkotásaiban is mindig akadunk valamire, ami kárpótol bennünket az elhibázott főcselekményért vagy jellemzésért, úgy, hogy alig van olyan, amelyiket ne volna érdemes elolvasni. Legkiválóbbak mégis a következők : ÚJ földesúr, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Mire megvénülünk, A köszivü ember fiai, Rab Ráby, Sárga rózsa. Ezek mindegyike örök dicsősége a magyar Géniusznak.
