Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1905
Tartalomjegyzék
27 megölte a bátyját; most megbocsátja, hogy megszegi esküjét, hogy felgyújtja a házat, ahol édesatyja kiterítve fekszik; megbocsátja, hogy más nőt szeret, sőt még ennél is többet tesz: eltűri, megbocsátja azt a megaláztatást, hogy férje kedvesének házába vezeti. Az ilyen állhatatosság nem kevésbbé érthetetlen, mint Ócskái ingadozása mennyei és pokoli végletek között. Megtörténhetik az, hogy a regény vagy dráma hősének jelleme a cselekmény folyama alatt megváltozik. Ezt a változást azonban meg kell velünk értetnie a költőnek úgy, hogy egészen természetesnek, a lelki fejlődés szükségszerű következményének lássuk. Mennyire megértjük például, hogy miért lesz a hazáját szerető, érte vérző Coriolanus hazaárúlóvá, a királyához hű, törvénytisztelő lovag, Bánk bán, felségsértő nőgyilkossá; körülményeik teljesen megmagyarázzák a lelkűkben végbemenő változást. Jókainál a változásokat ritkán készíti elő a lelki fejlődésnek természetes folyamata. Nála uralkodik az ötletszerűség. Hősei más emberekké lesznek, mert épen úgy tetszik nekik, mert a regény érdekessége kívánja, már pedig ennek ő föláldoz mindent, de mindent. Sőt sokszor mintha csak készakarva térítené ki a természetes lelki fejlődést rendes medréből, mintha épenséggel nem akarná, nem tudná eltűrni azt, ami világosan érthető. Lássunk erre is példát. Legjelesebb műve, jellemzés dolgában is legkiválóbb alkotása, mint általában el van ismerve, az Uj földesúr. A magyar föld, a magyar levegő átalakító hatását akarja példázni: megmutatja, hogy egy ide települt osztrák katonatisztből, aki harcolt ellenünk, hogyan lesz magyar hazafi. Ankerschmied jellemének lassú átalakúlását bizonyos pontig nyomon követhetjük. Azonban mielőtt a természetes fejlődés végéhez érne, az író egyszerre csak közberont egy ötlettel. Az új földesúr sertéseit ellopják. A tolvaj nem éri be ezzel, hanem ravasz furfanggal még passzust is eszközöl ki számukra a jószágigazgatótól s így most már igazán üthetik bottal a nyomát. Ez a sikerűit kanász- tréfa olyan hatással van Ankerschmiedre, hogy ettől kezdve külsőleg meg belsőleg egyaránt tüntetőleg magyarrá lesz. Mennyivel művészibb lányának, a német Eliznek átalakúlása Erzsikévé! Először kezdi megismerni a magyar népet, tanúlgatja a magyar nyelvet, eltanúlja a magyar dalokat; majd rokonszeuv ébred lelkében egy fogságban sínylődő magyar ifjú iránt, akinek leveleit kezébe juttatja a véletlen. Ennek a lánynak alakja nemcsak szeretetreméltó, nemcsak érdekes, de egyúttal érthető is. Erezzük, hogy az ő átalakúlása nem kizárólag a költő önkényének, hanem a belső lélektani fejlődésnek szükségszerű következménye. Amiképen jellemeiben, épúgy a meseszövésben is igen gyakran következetlenség, természetellenesség, ötletszerűség nyomja bélyegét Jókai alkotásaira. Az események egyszerűen egymás mellé sorolva, de
