Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
6 azután kísérletileg igazolhatók. Elfogadhatjuk tehát, hogy a fény az éthernek a rezgése. A gyertya lángja tehát rezgő mozgásban levő molekulákból áll. Ezek közük mozgásukat a velők érintkezésben levő éther molekulákkal. így keletkeznek a hullámok, amelyek minden irányban tovaterjednek. E hullámok kopogtatják meg retinánkat, mint a tenger hullámai a partot. Ezen hullámok azonban nem mind egyformák. Különböznek egymástól hosszúságra és a rezgés idejére nézve- Ennek megfelelőleg nagyon különbözők az érzések is, melyeket bennünk ébresztenek. Ha oly hullám éri retinánkat, melynek hosszúsága 0'0007594 mm., akkor vörös színt látunk; ha pedig olyan fénysugár esik retinánkra, melynek hullámhossza CT0003924, akkor a keletkezett színérzést ibolyának mondjuk. Ahány különböző hosszúságú hullám éri szemünket, annyi különféle színt kellene látnunk. Csakhogy a szemünk az egymástól nagyon csekély mértékben különböző hullámokat nem tudja megkülönböztetni. Fülünk is csak azon hangokat tudja egymástól megkülönböztetni, melyek egymástól legalább félhangban különböznek. Szemünkben is a csekély hullámhossz különbséggel biró sugarak összefolynak. A színek tehát nem léteznek máshol, csak a mi retinánkon. Minden világító vagy megvilágított tárgyról, bármely színüeknek lássuk is azokat, csak fényhullámok érkeznek a szemünkbe, nem pedig színek. A fényhullámok, hosszúságuknak megfelelően, retinánkon alakulnak színné; azonkívül csak mechanikai mozgások, olyanok, mint óránk ingájának ide-oda lengése, vagy a kalászos búzaföld hullámzása. A búzavirág kék színe és a sárga arany ragyogása között más különbség nincs, minthogy a búzavirágról 0'0004308 mm., a sárgáról pedig 0'0005896 mm. hosszú hullámok érkeznek szemünkbe. A vörösen színezett tárgyak csak abban különböznek az ibolya színűektől, hogy azokról hosszabb hullámok, vagy, ami ezzel egyértelmű, nagyobb törékeny- ségü sugarak érkeznek szemünkbe, mint emezekről. A színes felületekről sohasem színek, hanem csak különböző étherrezgések érkeznek retinánkra. Az éther-hullámok megtörnek a retinánkon s felébresztik bennünk a színek káprázatos világát. Hogyan történik ez a csodálatos átalakítás, az titok. Ez nem fizikai, hanem fiziológiai folyamat. Ez a kérdés ma még a tudományos misztériumok közé tartozik. Azért ezzel nem is foglalkozunk tovább, hanem inkább megvizsgáljuk azt, hogy az a fény, amelyet egyszer fehérnek látunk, miért tündöklik máskor a szivárvány hét színében. Kikutatjuk, hogy mi az oka annak, hogy fényt fényhez adva egyszer sötétséget, másszor kétszer akkora világosságot, másszor ismét a legcsodásabb színpompát kapjuk eredményül. Megemlékezünk azon színekről, melyekkel a festők remekei készülnek, a festékekről, melyek kelméink színpompá- ját hozzák létre, a festőanyagokról, melyek a virágok, fák, sziklák s
