Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903

Tartalomjegyzék

16 sugarakkal? A fizika azt tanítja, hogy az energia el nem pusztulhat. Hát hol van az a temérdek rezgés, melyekről előbb egyszerűen azt mondtuk, hogy az üveg elnyelte őket? Nem pusztultak azok el, hanem átalakultak. Előbb olyan rezgések voltak, melyek látószervünkre hatot­tak, most pedig olyan rezgésekké változtak, melyek tapintó szervünkre hatnak. A fénysugarak átváltoztak hősugarakká, amit az üveglap hő­mérsékletének fokozatos emelkedése bizonyít. Ha színes üvegen keresztül különböző színii tárgyakat nézünk, színesen csak azokat látjuk, melyeknek színe megegyezik az üveg színével, a többit pedig feketének látjuk, mert az ezekről jövő fény a színes üvegen nem tud keresztülhatolni. Ha a prizma által felbontott színes sugarak útjába színes üveget teszünk, ez csak azon sugarakat bocsátja át, melyek színben vele megegyeznek, a többit mind elnyeli. Ezen egyszerű kísérletek meggyőzően bizonyítják, hogy a színes üvegek nem alakítják át a fehér fényt színessé, hanem hogy a szinökkel nem egyező sugarakat elnyelik s oly energiává alakítják, mely már nem látószervünkre hat. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az üvegek színe ritkán tiszta szín. A piros üveg nemcsak piros, hanem narancs, sárga, sőt részben a zöld sugarakat is átbocsátja. A zöld: a kék és ibolya színűeket is. Épen azért az abszorpciós színek sohasem oly tiszták, sohasem oly ragyogóak, mint a spektrum színei. Mindazáltal a színes üvegek színei tisztaság .s ragyogás tekintetében magasan felette állanak a festő anyaggal színezett testek színének. Az üvegfestmények ugyanazon tulajdonságokat mutatják, mint a színes üvegek. A festett üveg hasonlíthatatlanul több fényt bocsát át, mint amennyit az átlátszatlan festett tárgyak visszavernek. E színek élénkség s tisztaság tekintetében mindig felülmúlják a visszaverődésből keletkező színeket. Ha valamely fehér papírlapra halványkék színű üveget helye­zünk, az kék színűnek látszik, csakhogy ez a kék szín sokkal halvá­nyabb, mint amelyet akkor látunk, ha az üveglapot az ablak világos­sága felé tartjuk. Ennek oka, egészen világos. A fény egy része keresztül megy az üvegen, ráesik a papírra s onnan verődik vissza. A fény tehát kétszer megy keresztül az üvegen. De nemcsak ez az oka a fénycsökkenésnek. Ha az üveg vastagságát megkétszerezzük s az ablak felé tartjuk, az igy áthatoló fény még mindig sokkal ragyo­góbb lesz, mint a papír felületéről az üvegen keresztül visszaverődött fény. A főok abban rejlik, hogy a papír a ráeső fény legnagyobb részét elnyeli. A fehér papírra helyezett üveg felületéről is igen nagy mennyi­ségű fehér fény verődik vissza. Ez is hozzájárul a szín meghalványítá- sához. Minthogy azonban a visszaverődés az üveg felületéről szabá­

Next

/
Thumbnails
Contents