Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903

Tartalomjegyzék

13

y.

Áttetsző testek színe. Az égboltozat kék színe.

Sajátságos fénytüneményt mutatnak némely áttetsző testek. Az áttetsző testek a rájok eső fény egy részét átbocsátják, másik részét pedig visszaverik. Az ilyen testeknek más a színük a rájok eső, mint a rajtok áthatoló fényben. Nagyon szépen látszik ez a fémeken. Igen vékony arany lemez az áthatoló fényben szép kékeszöld, a visszavert fényben pedig sárga színt mutat.

Kísérletileg igen könnyen a következő módon állíthatjuk elő ezt a tüneményt. Ha valamely tiszta vízzel telt átlátszó edénybe feliér sugárnyalábot vezetünk, a fény egy része a víz felületéről visszaverődik, a másik pedig keresztülmegy a vizen. Ha megvizsgáljuk a fényt, mind a visszavert, mind az áthatoló fényt fehérnek találjuk. Ha azonban a vízhez kevés tejet öntünk, mind a két fajta fényen igen jelentékeny változásokat veszünk észre. A visszavert fényt kékes, az átbocsátóit fényt pedig sárgás színűnek látjuk. Ez a kísérlet világosan mutatja, hogy a vízbe merült tejmolekulák a fehér fényt két színre bontják, kékre és sárgára. A kék színű fényt a molekulák visszaverik s így ezek, a felületről visszavert fehér fénnyel egyesülve, azt kékessé teszik; a sárga sugarak pedig keresztülhatolnak a folyadékon s az átbocsátott fehér fénnyel sárgás színt alkotnak. Ha nagyobb mennyiségű tejet öntünk a vízhez, a visszavert fehér fény mindinkább összekeveredik a kékkel, annyira, hogy alig lehet a kettőt egymástól megkülönböztetni. Ugyanakkor az átbocsátott sárga fény átmegy narancsba, később vörösbe s végre, ha a keverék már átlátszatlan, egészen eltűnik.

De nemcsak a folyadékoknál és a szilárd testeknél tapasztaljuk e sajátságos tüneményt. Vékony füstréteg, melynek egyik része a háztető felett terül el, másik része pedig felfelé emelkedik, kétféle színben látszik. A háztető felett levő részt visszavert fényben látjuk, tehát az kékes színűnek látszik. A nap felé forduló részt áthatoló fényben látjuk, ez tehát sárgásbarna színben mutatkozik. A kék szín annál tisztábban látszik, minél sötétebb az alap; a sárga szín annál tisztább lesz, minél világosabb alap van mögötte. Ugyanezen alapon magyarázhatjuk azt a sajátságos tüneményt is, hogy ha sötét alapra vékony rétegben átlátszó fehér festéket teszünk, ennek felülete kékes színben látszik. A gondosan ápolt kezek finom fehér bőrén keresztül a sötétpiros vérű erek kékes színben látszanak. — A szemek kék szine szintén ilyen módon magyarázható. A kék szemben semmiféle kék festő anyag nincsen. Az alapszínt a szivárványhártyában mindig fekete fes