Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
14 ték adja, mely az Írisz hátsó felszínét bevonó uveában van. Ha a szivárványhártyának nemcsak uvea-rétege, hanem még a stromája is tartalmaz fekete festéket, akkor a szivárványhártya egészen fekete. Ha ellenben a stroma nem tartalmaz festéket, az uvea sötét színe a nem egészen átlátszó, tejszerűen zavaros stromán keresztül kéknek vagy szürkéskéknek látszik. A kék szivárványhártyán a színhatás egészen olyanféle módon jön létre, mint a kökényen, szilván, kék szőlőn, meg a kék szitakötőn, csakhogy azokban az esetekben finom viaszdér adja sötét alapon a kedves kék színt.J) Hát az ég kék színe honnan van? Tyndall az ég azúrját a természet rejtvényének mondotta. Ma már közel vagyunk a rejtvény megoldásához. Levegőnkben, még legtisztább állapotában is, tömérdek apró szilárd testecske van. E testecskék annyira kicsinyek, hogy még az esővel sem juthatnak a földre. Ha a nap sugarai e testecskékre esnek, ezek a fehér fénnyel együtt kék sugarakat is vernek vissza.2) E kékes sugarakat sötét alapon látjuk, mert mögöttük nincs semmi, csak végtelen sötét üresség. Az égnek nincs színe. Az ég kékje fénytelen odú. Amit mi kéknek látunk, az a fénynek a reflexiója. Csakhogy ezek a levegőben függő kis testecskék nemcsak kék, hanem fehér sugarakat is reflektálnak. Ez az oka, hogy az ég kékje sohasem oly tiszta, oly telített, mint a spektrum kékje. Midőn az ég felhőtlen s a nap magasan a horizont felett van, akkor a levegőn áthatoló sugarak nem igen érvényesülhetnek. Midőn azonban a nap lenyugvóban van, tehát sugarai mindig vastagabb- vastagabb rétegen hatolnak keresztül, akkor mind jobban s jobban észrevehető lesz a sárga, illetőleg a narancssárga szín. E két fajta fénynek hatása legfeltűnőbb napnyugtakor. Ilyenkor a nap környezete sárgás fényben ragyog. Kissé nagyobb távolságban, jobbra és balra, a sárga átmegy narancsba, némelykor pedig vörösbe; még távolabb szürkésbíbor, szürkéskék s végre kék színben látszik az égbolt. A meleg színárnyalatok, mint a sárga és a vörössárga, az áthatoló, a hideg színek, a kék és bíbor, a visszavert fénytől származnak, a semlegesek pedig a kék szín keveredéséből keletkeznek. Felhőtlen, derült égboltozaton az egyik fajta fénynek a másikba való átmeneteiét nagyon szépen észlelhetjük. Minél közelebb van a nap a lenyugváshoz, sugarai annál vastagabb rétegen kénytelenek áthatolni. Ilyenkor tehát a sárga színezet mindinkább közeledik a spektrum élénk, tüzes vörös színéhez. A tájak színezete csodálatos harmóniában van az égboltozat megkapó teintjével. A nap közelében narancs, sőt némelykor határozottan ') Eutz: Az állatok színe s a mimicry. Természettudományi Közlöny, 1904.209. 1. 2) Bood i. m. 45. 1.
