Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
11 borítja, mint Hagenbach kimutatta1), a napfénynek a levegő részecskéken való tükröződéséből keletkezik. Ezen visszavert fény polarizált, tehát Nicol-prizmával vagy fekete tükörrel megsemmisíthető. Ha pedig a levegőrészecskékről visszavert fény megsemmisül, akkor a levegő átlátszóvá lesz, s a távoleső tárgyak láthatókká lesznek, melyek pedig szabad szemmel láthatatlanok. A távoleső hegyláncok, melyek rendes körülmények között láthatatlanok, prizmával nézve szépen előtűnnek. Ha tehát valaki délben akar a távoleső hegyek fenséges panorámájában gyönyörködni, ezt Nicol-féle prizmával megteheti. IV. Fónytalálkozás. Szappanbuborékokon mutatkozó színtünemények. A páva tollazatának ragyogása. Ha keskeny nyíláson keresztül valamely elsötétített szobába fénynyalábot vezetünk, a szemközt levő falon vagy ernyőn fehér kört látunk. Ha e rés mellé szorosan egy másik rést vágunk, az ennek megfelelő fehér kör az elsőt részben fedni fogja. Egész természetesen azt várnók, hogy az ernyő ott lesz fényesebb, ahol a két fénykor egymást takarja. Ezen várakozásunkban azonban csalatkozunk. Igaz, hogy lesznek olyan helyek, ahol a két kör világossága kétszer akkora, mint egyé, de viszont olyan helyek is lesznek, ahol a kétszeres világosság helyett sötétséget találunk. Ezt a sajátságos tüneményt a régi fényelmélettel, mely szerint a fény a világító testekből kiáradó finom anyag, megmagyarázni semmi módon sem lehet. Mert anyag, bármily finom legyen is az, anyaghoz adva, az anyagmennyiséget növeli, nem pedig kisebbíti. Ezt csak azzal a feltevéssel fejthetjük meg, hogy a fény az éthernek hullámzó mozgása. A hullám két részből áll, hullámhegyből és hullámvölgyből. Mármost megtörténhetik, hogy az egyik nyílásból kiinduló fény az ernyőre hullámheggyel, mig a másik nyílásból kiinduló fény ugyanoda hullámvölggyel érkezik. Ekkor a két fényhullám megsemmisíti egymást s így azon a ponton sötétség lesz. Ha pedig ugyanarra a helyre két hullámhegy vagy két hullámvölgy érkezik, akkor kétszer akkora világosság lesz. Megtörténhetik, hogy a fehér fény különböző hosszúságú hullámai útközben találkoznak egymással. Ha ilyenkor azután néhány hullám egymást kioltja, akkor a megmaradt hullámok összege nem adhat fehér fényt, hanem színeset. Ha, például, ') Bezold i. m. 86. 1.
