Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
35 után, egy teremre és két szobára szorítva kívül-belül díszesen átalakúlt s utczai homlokzatának díszes kőpárkányával, melynek közepén az apátság czímere állt, a környezet zordonságát nagyban megenyhítette. Egyidejűleg a templom helyreállítása is folyt és, az eddigiekhez hasonló veszedelem elhárítása végett, az összes épületek palatető alá kerültek. 1833-ban eljutottak már a templommal is annyira, hogy meg lehetett kezdeni benne az istentisztelet tartását; mert a templomnak azonfelül, hogy teteje leégett, több helyt boltozata is beszakadt, s nemcsak freskói, hanem a márvány és az alabastrom kiégésével majdnem összes díszítései tönkrementek. Két éven át, az új székesegyház felépültéig (1835), itt folytak le aztán a nagyobb egyházi ünneplések; a patriarcha-érsek Lonovics József Csanádi püspökké szentelésének ünnepélyét is itt tartotta. Nyolcz teljes évbe és 124.000 forintba került a romhalmaznak egész egyszerű helyreállítása. Befejezésül 1836-ban az akkori perjel-igazgató, Rezutsek Antal, a jezsuiták távoztakor félben maradt keleti szárnyépület omladozó falait lebontatta és a külső fal alapján vasrácsos kerítést húzatott, az épületeknek addig zárt közét kertté alakíttatta át, a Széchenyi-utcza felett mintegy öt lábnyi magasságban uralkodó széles terraszt pedig, átalakíttatván, négy sor ákácz- fával beültette. IV. Fejezet. Az osztrák tanügyi kormány terve. Az egri gymnasium kifejlesztésének kérdése. Kis- gymnasium. Meghiúsult egyezkedés. Törekvések egy „érseki felső gymnasium“ felállítására. Végleges egyezkedés a zirczi apát s az érsek és főkáptalanja közt. A gymnasium teljessé lesz. Új helyiségek szüksége. Átalakítások. Rajz- és énektanítás. Tornaudvar. A konvent északi szárnyának megtoldása. A theologus növendékek lakásának rajzteremmé átalakítása. A szentgotthárdi apátság és a bajai főgymnasium átvétele s az ebből származott nehézségek. A cisterci rend hittudományi és tanárképző intézete Budapesten. Az egri építkezés elhalasztása. A megbővillt szertárak elhelyezése. A tanári és az ifjusáii könyvtár vándorlása. Párhuzamos osztályok sürgetése. A tornaterem felépítése. A templom boltozatának bajai. A templom belsejének megújítása. A gymnasium abban az épületszárnyban, a hova Villax Ferdinand apát 1829. tavaszán átköltöztette, teljes hetvenkét évig maradt, de mennyi változáson kellett ezalatt a gymnasiumnak is, meg épületének is keresztül mennie. Az osztrák közoktatásügyi kormány úgy hitte, hogy Magyar- országon a gymnasiumok és a jogakadémiák száma aránylag igen nagy s jó részök csak „az országos izgatásokban való ügyesség“ fejlesztésére szolgál; azért, hogy a tanítás új rendszerét, mely az osztrák intézetekben 1849/50-re már általánossá lett, a következő évben Magyar- országon is életbe léptethesse, legelső gondja volt, hogy a polgári 3*
