Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
36 kerületek ideiglenes tanoda-felügyelőinek jelentései1 alapján a gym- nasiumok egy részét megszüntesse, vagy alsóbb „műtanodává“ — reáliskolává — alakítsa, más részét meg négy osztályú algymnasiummá szállítsa le, vagy pedig, főkép a hol a jogakadémia eltörlését jónak látja, a philosophiai két osztály hozzáadásával nyolcz osztályú teljes gymnasiummá emelje. A jogi tanfolyamot, teljessé téve és az osztrák jog tanszékével bővítve, csak ott szándékozott megtartani, a hol felső theologiai intézet már van és a philosophiai szak egyetemi terv szerint lesz rendezhető.2 Egernek megvolt felsőbb theologiai intézete és a kibővítendő jogakadémia mellett a philosophiai szak egyetemszerü berendezése sem ütközött volna nagyobb akadályokba; de nem volt érseke, a ki tekintélyét és áldozatkészségét székhelye és a nemzeti műveltség érdekében latba vethette volna. Pyrker, ha nagy terveit a kicsinyes gyűlölködés meg nem hiúsítja, s e miatti keservében el nem kedvetlenedig talán él még ekkor és Eszterházy gróf püspök hatalmas lyceumát bizonyára azzá teszi, a minek szánva volt, vidéki egyetemmé; de ő még 1847 végén meghalt, utódja pedig, a nagynevű Lonovics, kit V. Ferdinánd király 1848-ban az első vallásügyi m. kir. minister ellenjegyzésével nevezett ki egri érsekké, székét soha el nem foglalhatta. Nem volt hát, ki az iskolák rendezésének mindjárt kezdetén közbevethette volna magát Eger érdekében; mikor pedig az új érsek, Bartakovics Béla, közbelépett, az épen száztíz év előtt (1741.) törvénybe czikkelyezett érseki jogakadémia már a legnagyobb áldozatok árán sem volt megmenthető. Sőt még a gymnasium ügye is veszedelemben forgott. Madarassy kerületi tanoda-felügyelő már 1850. január 18-án felszólította Rezutsek igazgatót, hogy tegyen kimerítő jelentést az egri gymnasium vagyoni alapjáról és alapítványairól, valamint arról is, hogy a tanulók többsége a legutóbbi tíz év alatt tudományos pályára készült-e, vagy az alsóbb osztályokból iparűző foglalkozásra ment át, s ez alapon adjon megokolt véleményt, vájjon az egri gymnasium vidékén a lakosság polgári állása, műveltségi foka és rendes foglalkozása olyan-e, hogy Egerben nyolcz osztályú teljes gymnasium felállítása szükséges, vagy elég lenne négy osztályú algymnasium, vagy talán a gymnasiumnak négy, három avagy két osztályú reáliskolává átalakítása lenne czélszerű. Felszólította egyszersmind, hogy, ha a tizenkét tanárral ellátandó teljes gymnasium felállítását látná szükségesnek, a zirczi apáttal eleve értekezvén, fejtse ki nézetét, hogy a cisterci rend elbírná-e viselni a teljes gymnasium ellátásának tetemes költségeit és, ha nem bírná el, az esetben, hogyha Eger városa, mint 1 „Magyarhoni koronaországokban az oktatási iigy ideiglenes létszeresítésének alapjai“ 1850. 12. §. 2 U. ott. 13. §.
