Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
25 13 kolostorukat említi, kiválóbbak a budai, pozsonyi, székesfehérvári, egri házak. Buda a világi kormányzat központja lesz. A regényes hegyekben és völgyekben szépen megférnek a királyok és magánosok mulató helyei mellett az áhítat lakai. O-Budán a királyi palota közelségében egy kolostor a hívek alamizsnájából kerül ki, *) a másik, a híresebb meg a várban Sz. János evangélistának volt dedikálva.2) Volt domiciliumuk a Nyulak-szigetén, igy érthető a Margit-legenda sűrű megemlékezése a ferenczesekről. Pesten a barátok mai temploma mellett, akkor még a város szélén állott azon konventjiik, melyben 1298-ban „kimondák, hogy a mely barát hatalmaskodó exkommunikáltat életben, halálban az egyház kegyszereiben részesít, annak szerzete ne kapjon többé a hazafiaktól alamizsnát, a ki az ily szerzetnek mégis ad, az is kiközösítettnek tekintessék.“ 3) A székesfehérvári és pozsonyi konventek alapítását Kun László idejébe helyezik. A fehérvári minorita gvárdián 1289-ben, mint pápai megbízott vizsgálja Tivadar ottani választott prépost ügyét. 4) A pozsonyi konventről 1271-ből van első tudósításunk, mikor II. Ottokár betör hazánkba. Hirtelen rohammal beveszi a „Vízivárost“, lángba borul minden és a meglepett lakosság, nő, férfi, ki egy szál ingben, ki mit magára kaphatott, ki meztelenül, a minoriták kolostorába menekül s földön heverve tölti az éjét.B) Róbert Károly, Nagy Lajos, főleg Zsigmond idejében, mikor a szent korona testének tagjává válik a polgári rend, már majd minden városban találunk ferenczeseket, hogy a polgárok lelki ügyét gondozzák. Ebben a korban telepednek le királyi pártfogással a bosnyák ferenczesek is a Dráva, Száva és Al-Duna vonalán, hogy a déli eretnekeket térítgessék és szemmel tartsák. Más konventek meg az alulról felfelé törekvő szlavón népek és az Erdély felől fenyegető oláhok ellen szolgálnak. Mikor a XVI. században a kettős királyválasztás, a reformáczio és a török hódoltság folytán izekre szakad az ország, Gyöngyös, Jászberény, Kalocsa, Kecskemét, Szabadka, Szeged feren- czeseinek nagy a szerepe, mások meg a várakban húzódnak meg a sok testi-lelki bajtól sújtott népnek oldalán. Nagy lehetett a felszaporodó és elhanyatló konventek és házak száma, úgyhogy már Pázmány 1629-ben a legnagyobb utánjárással és az adatok bekövetelésé- vel sem tudta a szerzet régi házait biztosan megállapítani.6) Nem is csodálatos a nagy elterjedés, hisz a kolduló ferenczesek konventjei kevésből megéltek és ezen vallásos korban a királyi családban és a főúri körökben mintegy szokássá válik, hogy egyszerű minoritákat tartanak házi, udvari papokul és vetélkedve-vetélkednek a mágnások ') Wadding IX. 230. — 2) Thuróczy P. IV. eap. 25. — Bonfini. Dee. V. Lib. 5, p. 54. — Hazai Okmt. I. 93—96. — 3) Pauler: Árpádok története. II. 584. — 4) Fejér VII. 5. 478. — 5) Pauler II. 369—70. — 6) Synodus Pazmaniana 115—116.