Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
26 abban, hogy „a lélek üdvösségére“ uj konventeket alapítsanak vagy az elpusztult, elhagyott állapotban levőket restaurálják. Az uj telep lakói melegen érzik az alapító anyaliázzal való benső kapcsot, ápolják annak hagyományait, jámbor szokásait. Vele élénk összeköttetésben maradnak és több telepítés az anyaház vezetésével idővel kerületet, „kustódiát“ alkot, a kustódiák meg az ország első kolostorával élükön tartományt „provinciát“ képeznek. Az 1260-i Nar- bonne-ba hitt egyetemes káptalan hazánkban nyolcz kustódiát sorol fel, melyek együttvéve a „provincia Strigoniensis“ vagy „Hungáriáé11-t alkotják. A később beözönlő bosnyák ferenczeseknek különálló hely- tartóságuk „vikariátusuk“ van. 1523-ban már „provincia Mariana“ és „provincia Salvatoris“-t találunk, melyekből utóbb a szeut Lászlóról és Kapisztráii Jánosról nevezett tartományok keletkeznek. Legújabban ismét más a felosztás. A házak élén guardiánok állanak, a kerületeket „custos“-ok vizsgálják és a tartományt a provinciális kormányozza a „definíto- rok“-kal. A magyar ferenczesek első provinciálisa merész Fiilöp franczia királynak vérbeli testvére, János volt. Buzgó áhítatáért emeli őt a pápa a testvérek élére és a jámbor legenda szerint élete szentségtől tündöklik. Feltámaszt három halottat, majd útközben hirtelen lepi meg a betegség és a halál, mint azt testvéreinek előre megmondta. Kérésére holttestét Villa-Francaba (Baja) szállítják és a szállító kocsi, akárcsak szent László életét olvasnék, magától megindul, könnyedén átfut a hullával a zúgó folyó árján. Itt hántolják el 1287-ben még sírjában is megdicsőiilt testét.!) A miniszterek a szabályok szerint három évenkint váltakoznak, ilyen volt II. János, Petrus de Feria, vagy az a Jakab, kit Wadding is2) felemlít, kiről oklevelünk3) is megemlékezik, hogy IV. Béla őt 1247-ben az apostoli székhez követségbe küldi magyarországi ügyekben. A magyar provinciát is, mint a többit, áhitatos kegyelet fűzi a rend bölcsőjéhez, Assisihez, hol jó ideig a „minister generalis“ egyetemes káptalant tartott, hol még az árnyas fák, a néma falak, a dalos madárkák, a csergedező patakok is szent Ferenczről regélnek, kinek egész életét az izzó képzelet csodák csodájával övezi, kinek hótiszta lelke — mint a jámbor legenda tartja — ragyogó csillag alakjában emelkedik az égbe. Assisi marad a szellemi középpontja annak a nagy köztársaságnak, mely szétterjed egész Európában, melynek tagja, polgára lehet különbség nélkül mindenki, ki szent Ferencz szellemében a szigorú erényekre, az aszketikus életre szánja magát. *) *) Wadding II. az 1237. évnél és V. 159—160. — 2) Wadding III. 173. — 3) Wenozel: Árpádkori uj okmánytár Vll. 226.
