Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

21

állottak, szerzetesek készítik javarészt e falképeket és ők faragták ki fából a mintát és azon kovácsolták arany, ezüst lemezekből a szobrokat és dombormüveket. Mint átalában a középkorban, úgy náluk is hiányos volt a szerkesztés, tökéletlen a színezés és árnyékolás, élettelen az alak, merev a testtartás. Aranymezőbe festették a glóriával övezett szentek élettelen képeit, igy kínok által eltorzítva tüntették fel Krisztus szenvedését, a haldokló Istenembert. A templomok belsejét a nagysághoz képest több oltár ékíti. Kedvelik sziiz Mária oltárát, kinek tisztelete mélyen összeforrott nemzetünk leikével; a többi oltár rendesen szent Ferencznek, páduai szent Antalnak, a rendi szenteknek van dedikálva, sokszor előfordul a magyar szenteknek vagy azon vidék szent pártfogójának oltára is. Templomaik felszerelésében, egyházi szereikben a szent alapító intése szerint kerülik a szegénységhez nem illő fényt, pompát, ha mégis kapnak valamely drágább ékességet, azt, miut kegyeletes ajándékot, nagy gonddal őrizik.

Rendesen fényes ünnepséggel történik a templom felszentelése, a zárókő letétele. A pozsonyi templom felszentelésénél oklevelünk tanúsága szerint megjelenik III. Endre királyunk, Lodomér esztergomi érsek, Paskáz nyitrai, Pál pécsi, Haab váczi, Tivadar győri püspök és számo3 világi főur. Ilyenkor búcsúkat engedélyeznek a hívőknek, ezáltal is emlékezetessé teszik a napot.*) Ilyen templomfelszentelésre vonatkozhatik a minoriták ama hagyománya,2) hogy IV. Béla vezeti be őket „sub vexillo“ Esztergomba. A külföldön is szokásos volt, hogy harangzúgás közben, zászlós körmenetben, kezökben olajágat tartva vezetik a minoritákat uj lakóhelyökre. Ezután az alapítólevelet felolvassák, összejegyzik a jámbor adományokat, melyek a kolostor népének fentartására hivatvák. Beigtatják az uj házfőnököt hivatalába, átadják neki a ház pecsétjét.

Ismeretes 1248-ból Mihály ispán alapítólevele3) a szemennyei kolostor részére. Évenkint ad három részletben 120 csöbör jó bort, hetenkint két köböl gabonát. A szerzetesek ruhájára évenkint négy márkát, fűszerre, halra, tejre és a betegek élelmére ismét négy márkát, mikre kötelesek örökösei is. — Ilyen alapítványra hivatkoznak a visegrádi barátok, mikor 1531-ben a királyhoz intézett panaszló levelökben felemlítik, hogy Kun László mint építé fel a királyi lak szomszédságában házokat és templomukat, fejedelmi bőkezűséggel gondoskodván mindenről a szerzetesek ellátásában. Most mindennek vége. Az épület romladozik, a tető rossz, az ablakok betörve, sőt még a mindennapi ellátásra szükséges élelmi szert is nélkülözik. 4)

Fejér. VI. 2, 52, 85. — 2) Scriptores Ord. M. Seraphinus Farkas. — 3) Fejér IV. 2, 23. — 4) Budapesti Levelezőkönyv 212 b. — Az iiineu vett részeket mind Kollányi Ferencz „Századok XXXII. évfolyam“ közléséből idézem.