Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

20

„conventualis“-oknak nevezi ellentétben azokkal, kik mint eremíták fegyelmezetlenül, helyhez nem kötve majd itt, majd ott élnek.]) Fontos a konventalapítás, mert a ferenczeseknek adott összes privilégiumok, szabadságok élvezete ehhez van kötve.

Az új alapítás jórészt hasonlít a gyarmatosításhoz. A fölös számú szerzetesek megválnak az őket tápláló anyaháztól, annak szellemét, hagyományát viszik oda, hova a fejedelmi és előkelő személyek alapítványa, áhitatos lelkek adománya vagy a szükség hívja, vezérli őket. A lelkipásztorkodás kötelme lebeg előttük, ezért a püspökön kivül még a plébánosnak is beleegyező jóakaratát törekszenek megnyerni. Egyes helyeken kész házakra találnak, másutt meg a „laikus testvérek“ építenek a rend szellemében. Kezdetleges, egyszerű házak ezek, a bejárat mellett van a klauzúra, melyen túl női személy nem léphet, odább a káptalanház, az ima és elmélkedés helye, a szegényes refektórium, a konyha, a közös hálószoba és kisebb czellák a betegeknek vagy a vendégeknek, esetleg könyvtár, iskola. Külön vannak a mesteremberek műhelyei; a ház benső négyszögét pedig virágos udvar ékíti annak emlékére, mennyire vonzódott szent alapítójuk a szabad természethez. Később a kényelem nagyobb; több apró czella váltja fel a közös hálószobát.

Ezután fognak nagy gonddal a templom építéséhez. Sokan azt tartják, hogy a koldulórendek honosítják meg nálunk az áhítatra hangoló gothikus stílust. Ilyen volt az Assisiben, sz. Ferencz temetkezési helyén, épült templomszerü sírbolt és a föléje emelt felső templom. Lehet, hogy ez az Ízlés vezérli őket nálunk is a házak és annál inkább a templomok építésében. Tán, mint a külföldön, itt is segédkeznek a hivek, köveket hordanak és ájtatos éneket zengedezve végzik a durva és nehéz munkát. A bevándorolt német iparosok meg különösen nagy segélyükre lehettek ismereteikkel. A kriptára, mely az előkelőségeknek is temetési helye, nagy gondjuk van, átalában gyorsan építenek, ezért technikai tökélyről náluk nem lehet szó. Templomaik egyszerűek, könnyen áttekinthetők és szellősek voltak, a kisebb egyházak jobbára fából készülnek, a harang a templomon kivül levő haranglábon állott. Kégibb gothikus emlékeink között Pasteiner felemlíti a budai minorita templomot, melyen később a barokk Ízlésű újjáépítés alig hagyott csúcsíves nyomokat. Nevezetes szerinte a ferenczesek pozsonyi temploma, melyet IV. László kezdett építtetni, melynek tornya az újjáépítés után is a legszebb csúcsives torony hazánkban.2)

A templom belső falait többnyire vallásos jelképek, symbolumok boríták. Mikor a képzőművészetek kizárólag a vallás szolgálatában

') Fridrich Urban. P. II. 139. — 2) Pasteiner: „A művészetek története.“ 164— 165., 169. — Balics: „A római kath. egyház története Magyaroszágban II. 587. — Ipolyi értekezései.