Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1897
Tartalomjegyzék
21 feleletei közben úgy a magyar nyelv, mint a többi tárgyak tanárainak, a kiknek e tekintetben a legkisebb hibát sem szabad figyelmeztetés és helyreigazítás nélkül hagyniok. Arról pedig, hogy az ifjú megtanulja gondolatait nyelvtanilag helyesen, világosan, szabatosan és magyarosan kifejezni, tantervűnk, mely teljes négy évet szentel e czélra, eléggé gondoskodik. És, ha a magyar nyelv tanára folyton szem előtt tartja az Utasitások tanácsait, továbbá a „praecepta pauca, plurima exercitatio“ bölcs szabályát, mely sem tankönyveinkben, sem tanrendszerünkben nem érvényesül eléggé: akkor a kívánt eredmény el nem maradhat. Bár ez a négy évi nyelvi és stilisztikai tanítás az előadó képesség szempontjából igen nagy jelentőségű, azért részletekbe nem bocsátkozom, mert ez annyi lenne, mint e tárgyak tanításának methodikáját és az Utasitások szabályait ismételni. Csak rámutatok egyes dolgokra, a melyeknek tüzetesebb tárgyalása, fáradhatatlan begyakorlása az előadó képesség szempontjából annál inkább kívánatos, mivel épen az ezekben való járatlanság oka az előadó képesség hiányos voltának. Ilyen az 1. osztály nyelvtani anyagában a szóképzés és összetétel, a mely a szóbőségnek és készségnek legfontosabb tényezője. Ilyen a 2. osztály anyagában az átvitt, képes érteményben vett s egymással váltakozó határozóknak, az igevonzatnak begyakorlása a magyarosság szempontjából. Továbbá az alárendelt mondatok tana a mondatszerkesztés szabatossága, világossága és formás kerekdedsége miatt követeli a legmesz- szebb menő begyakorlást, E gyakorlásnak nem szabad szünetelnie még a 3. és 4. osztályban történő rendszerezés után sem, mindaddig, mig a tanár a kellő eredményt nem látja. A szóképzési gyakorlatokra, a rokon határozók és vonzatok párhuzamba állítására, mondatelemzésre és szerkesztésre az alsó négy osztály magyar, sőt latin nyelvű olvasmányai során is bőséges alkalom nyílik. — Igen fontos tényező még a helyes, világos és szabatos nyelvhasználat elsajátításában az Utasítások szerint, hogy „min- denik tanár maga adja élőszavában a nyelvtani helyesség és jó ízlés példáját növendékeinek“; továbbá, hogy a tanulók feleleteit e szempontból minden tanár gondosan ellenőrizze. Ezenkívül az idegen regények vásári fordításainak elszigetelése, a magyar
