Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1897

Tartalomjegyzék

100

De a pokol kapui most sem vehettek erőt az anyaszentegyházon. Sí. Benedek remijének fájáról letört az Úr egy üde ágat és a franczia föld egy félreeső zugában ültette el, hogy ott hamar hatalmas fává serdüljön s az 0 szent akarata szerint gyümölcsözzék. A Benedek-rendi Köbért apát, hogy lelke békéjét megmentse és Krisztusnak minden földi hatalomtól szabadon szolgálhasson, molesme-i apátságát, most nyolczszáz éve, néhány magához hasonló társával elhagyta és burgundi Citeaux — Cistercium — őserdejének rejtekébe vonóit s itt alapította meg a cisterci Kendet, mely mindent, a mi az igazságnak és a malaszt- nak útjában áltt, elhárított magától, és, szigorúan a sz. Benedek szabályai szerint, nagy önmegtagadás közt keze munkájából élt s a mi ideje a rövid álom és a hosszú munka után fenmaradt, imádságban, elmélkedésben és tanulásban töltötte. És e szabad, független férfiak szigorú életének híre csudálatos gyorsasággal elterjedt és Cisterciumba vonzotta a legfelsőbb körökből szintúgy, mint az alsóbbakból mindazokat, kik az egyház szabadságát a nemzetek szabadságának forrásául tekintették. 1213-ban, épen a legnagyobb szükség idején lépett sz. Bernárd harmincz nemes társával a citeaux-i kolostorba. S íme, Burgund e vizenyős, mocsáros erdejéből jő az új küzdő hatalom. Alig huszonöt év múlva a Tiber vizétől a Volgáig, a biskajai öböltől a finn öbölig több mint hatvanezer cistercita kel a pápaság védelmére, csatára vonul a pápa vezérlete alatt az egyház kebelébe mindenünnen betörő világi hatalom ellen; a hatalmas fejedelmek a császárral együtt reszketnek trónjokon egy cistercita — sz. Bernárd — fehér-fekete ruhájának láttára s ajkának lelielletére Krisztus helytartója előtt meghajolnak.

Csodálatos! Citeaux gyermekei egyrészt megvédik a pápaságot a császárság mindenhatósága ellen, másrészt a császárok és királyok kezet fognak velők, hogy az elhatalmasodott bárók anarchikus törekvéseit meghiúsíthassák. Mint valami áttörhetetlen gát, úgy emelkednek fel a cisterciták a monarchiákat elnyeléssel fenyegető hűbériség pusztító folyama ellen. A hűbér urak teljes függetlenségre való törekvése volt a fejetlenségnek kútfeje. A cisterciták, a fejedelmek hívására, megtelepszenek a hűbér urak közt; a kolostor birtoka erdőirtások, lázterjesztő mocsárok kiszárítása, ajándék és öröklés útján lassankint egész a hűbér urak várainak kapujáig kiterjed, a kolostor a hűbér úr hegyi vára alatt emelkedik fel s nem ritkán, a köznépnek szintúgy, mint a királyságnak javára, el is foglalja azt.

Másrészt a félhold napról-napra jobban fenyegette Európát. A szaraczénok, Spanyolország urai, Francziaországot és Itáliát állandó rettegésben tartották. Az első keresztes háború után alakult jeru- zsalemi királyság gyenge volt és ingadozott; Európát — említettem — meggyöngítette a fejetlenség és a hűbérurak elhatalmasodása. Valami