Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1897
Tartalomjegyzék
99 kérdéseket tárgyalva és az összes újabb találmányok útját egyengetve. A tudós Európa figyelme közel hatszáz esztendőn át egy dominikánus ajakán csiiggött, a kinek bölcseleté újra vissza készül foglalni helyét az egyetemek tanszékein. Lám, m. t. Vendég-közönség, ettől az én gonosz czélzatú könyvemtől rám kényszeritett vizsgálódás utján most már egész világosan láttam, hogy melyik szerzetes rendnek miféle küldetése volt vagy van a világtörténelemben. A keleti szerzetesség támadását a római birodalom romlottsága és szétmállása magyarázza meg; a Szent-Benedek-rendnek az elpusztult, megsemmisült társadalom helyébe uj, keresztény társadalmat kellett a barbárságból teremtenie; a clugniek létjogát a hűbériség miatt erkölcseiben meglazult papság gyengesége és a világi hatalom féktelensége igazolja; a francziskánusok arra támadtak, hogy az elnyomott szolganép vezetői és oktatói legyenek, missiók által pedig a kereszténységnek a világ minden részébe vérük árán is utat törjenek; sz. Domonkos rendje a keresztény hit ellen feltámadt ész kevélységének megalázására vítta azt a harczot, mely neki annyi győzelmet s máig tartó diadalt és dicsőséget szerzett; loyolai Sz. Ignácz pedig Luther idejében lépett fel és társait, a Jézus-társaságot, a reformatio teljesen felszerelve találta magával szemben. Egész addig, megvallom, nem értettem egészen a Citeaux — Cistercium — hivatását, honnan ez a sz. Benedek szabályain most nyolczszáz éve épült cistercita rend kiindúlt s alig félszáz év múlva negyedfélszáznál több apátságot számlált Európában. Nem értettem ezt a csodálatosan gyors élt érj edést. Gondoltam azonban, hogy itt is, mint mindenütt, a hol nagy események történnek, mutatkoznia kell az Isten ujjának. Magam elé képzeltem hát Európát a XII. század három első tizedében s úgy láttam, hogy a legszörnyűbb anarchiának, színhelye volt. Iszonyú elkeseredett harcz folyt a lelkek felett is uralkodni vágyó császárság és lelki hatalmát védő pápaság közt. Négy-öt pápa, számkivetve vagy menekülve, idegen földön hűlt el. A kegyetlen és hitszegő Y-ik Henrik császár végre II. Paskál pápát meglepte, elfogta vasraverette s így kierőszakolta tőle az investitura jogának elismerését. Az egész kereszténység ajkáról a fájdalom és a rémület kiáltása hangzott fel, mert látván-látták, hogy Európa népeire a szolgaság éje készül ráborúlni. A világi papság gyönge volt a császár hatalmával szemben s aláhajtotta fejét a szolgaság igájának; sz. Benedek rendje, melynek előbb, a barbár népeket a keresztény hitre és műveltségre oktatva, minden tagja szabad ember volt, a hitért és a szabadságért a mártírhalálba is kész, most sz. Benedek szabályaitól eltérvén, a hatalom és a gazdagság ölében oly fához hasonlított, mely levelekkel ékeskedik ugyan, gyümölcsöt azonban már ritkán hoz. 7*
