Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
46 hozzá s október 28-án készültek el vele, az országos képviselő választás napján. Kevesen látták, mikor a gyönyörű emlék csúcsán az aranyos félhold szarva közül kiemelkedő kereszt a nyugovóra hajló nap sugaraiban megcsillant. A polgárság a városháza körül tolongott; a szavazás eredményének kihirdetését várta. A templom belsejének javítása hamarabb elkészült. Ezt a javítást az tette szükségessé, hogy a boltív közepéről 1886. október 20-án a vakolat úgy fél négyszögméternyi területről leesett és helyén, alulról nézve, egy ujjnyi repedés mutatkozott. Kisebb repedések már a harminczas évek végén is látszottak itt-ott a boltozaton és az oldalfalakon, de az építőmesterek és mérnökök, a kik csak megnézték, mind jelentékteleneknek mondották azokat. Legutóbb 1885-ben, mikor a tornyokra — a kilenczezer forintnyi költséghez képest talán nem épen drága, de annál ízléstelenebb — új tetőt építették, a boltozatot megint megvizsgálták s akkor sem vettek észre rajta olyas jelt, melyből a boltozat meggyöngülésére lehetett volna következtetni. Maga 'Weber is, mikor a zirczi apát felszólítására a boltozatot, az oldalfalakat és az alapfalazatot megnézte, az aggódó tanári testületet azzal nyugtatta meg, hogy az október 20-án előtűnt repedést a többiekkel együtt rövidesen ki kell ugyan javítani, veszélytől azonban, valami erősebb földrengés esetét kivéve, épen nincs mit félni. A repedéseket nem is süppedésnek, mint többen gondolták, sem a kétszeri — 1800. és 1827-iki — leégésnek, mint Szvorényi hitte, hanem a földrengéseknek tulajdonította, melyek Egerben 1835 óta — ekkor volt a legerősebb földrengés, október 15-én — háromszor rázták meg az épületeket s itt-ott még a hatalmas lyceumot is megrepesztették.*) A zirczi apát a templom javítását a téli torna építésével egy időben akarta végrehajtatni s még Egerben létekor meghagyta Szvo- rényinak, hogy a költségvetést mennél hamarabb készíttesse el; a torna építője azonban, munkások hiányával s a napszám szokatlan drágaságával hozakodván elő, azt javosolta, hogy az egész javítást, mivel veszélyről még évekig sem lehet szó, halaszszák el a következő év tavaszára. Jó szerencse, hogy Szvorényi is, a zirczi apát is beleegyezett a halasztásba; mert ha a munkát még abban az évben megkezdik, azon a tizenegyezer írton, a mennyire az első költségvetés rúgott2), a tervezett sok fölösleges bontás és toldozás után az úgyis nagyon kopott fal- és boltozatfestést legfeljebb kitatarozták volna valahogy; míg a következő évben, mikorra a javítás kérdését apróra meghányták-vetették, alig négyezer forinttal nagyobb költségen — az összes kőmíves munka mindössze 1437 frt 85 krba került — Juhász V Ab egri eist. koiivent korjegyzetei. 1887.
