Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

az újabb és újabb kiadások miatt, meg hogy helylyel-közzel tankönyv- változás is volt, évről-évre hasznavehetetlenné vált, azért az új beszerzések szüksége nemcsak kezdetben, hanem később is minden új iskola-év elején előállott; erre tehát ha nem is nagy, de állandó pénz­alapról kellett gondoskodni, mert a pénzadományok jótékony forrásaiból, hanem látszott is még rajtok apadás, mindúntalan merítgetni sem illő, sem tanácsos nem lehetett. De nem is volt múlhatatlanúl szükséges, mikor módjában állott az intézetnek, hogy maga nyisson forrást a pénzalap gyarapítására. Ott volt az énekkar, mely új tanárának, Szabó Ignácznak, vezetése alatt — Zsasskovszky Ferencz 1875/6-tól fogva csak a kezdő énekeseket tanította — régi jó hírében még gyarapodott is, aztán gyakorlott zenekedvelők is akadtak a tanúlók közt mindenkor, kikből egész rendes kis zenekar kikerülhetett; csak fel kell hát használni e fiatal erőket, gondolták, s lehet rendezni velők egy-két hangversenyt, melyet a közönség szíves-örömest meg fog hallgatni. Négyet rendeztek egymás után (1881/2—1884/5) : kettőt, kisebbet, tisztán intézeti erővel, a rajzteremben, kettőt, nagyobbat, pedig, katonai zenekar s vendég művészek és művésznők — köztök Komáromy Mariska — támogatásával, a törzskaszinó nagy-, majd a lyceum dísztermében. A négy hangverseny tiszta jövedelme az ala­csony helyárak mellett is igen szép, közel heted fél száz forint volt s hozzá, kisebb-nagyobb mértékben, még egyéb jótékony adomá­nyok is járúltak. így a szerény kezdetből megindúlt kis könyvtár ezentúl már terv szerint gyarapodhatott s három-négyszáz forintja még tőkének is maradt oly esetekre, mikor egyszerre nagyobb beszerzésről kell majd gondoskodni. Ettől fogva évenkint hatvan-hetven szegény tanúlót is el tud látni minden segédkönyvvel, sőt legnagyobb részt tankönyvvekkel is,J) pedig a tanúlók, a módosabbak is, azóta, hogy egy némely könyvkereskedő könyveiknek néhány fillérért elvesztege- tésére könnyű alkalmat nyújt nekik, ócska könyveket, melyeket ők már nem használnak, szegény társaik számára csak nagy ritkán adnak át egyet-kettőt a segélyező könyvtárnak. A hangversenyek sora a negyedikkel bezáródott; ez után akár műdarabok, akár előadás tekintetében kevésbbé fényes hangver­senynyel nem léphetett a közönség elé az intézet, fényesebbeket pedig bajos lett volna rendeznie, hacsak újabb meg újabb vendég művészeket nem léptet fel, a mi, a jótékony czél rovására, a jövede­lem nagyobb részét fölemésztette volna. Négy éven keresztül, a rendes iskolai ünnepek kivételével, nem is volt az intézetnek hasonló nyilvá­nos érintkezése a közönséggel. E közben, 1887-ben, történt, hogy a zirczi apát, mivel a gymnasium és a konvent épületének átalakításáról, ') Értesítő és Igazgatói napló. 1881/2—1894/5.

Next

/
Thumbnails
Contents