Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
94 a mint ez mindjárt a székesfehérvári új gymnasium-épülét befejezte után (1873.) szándékban volt, a szentgotthárdi .apátság és a bajai to gymnasium átvétele miatt — említettük — hosszú időre le kellett mondani, a közoktatásügyi kormánytól régebb idő óta sürgetett téli tornát a gymnasium déli oldalán tízezer forintot jóval meghaladó költségen fölépíttette. Az egész épület egyetlen, emeletes belső magasságú 193 m2-nyi terem, oly módon berendezve, hogy mindenféle iskolai ünnep tartására is igen alkalmas. Épen ez időtájt alakúit meg Eger előkelő zeneművészeinek kamarazene-társasága. Tagjai — Weidl Gyula cs. és kir. nyug. alezredes, Berkó Aladár kir. ügyész, dr. Tróján orvos és Hirsch Hugó meg Cochola Ferencz zenetanárok — tisztán a magok nemes kedvtöltésére gyakorolták művészetüket és kitűnő előadásaikban legfeljebb benső barátaiknak nyílt alkalmok gyönyörködni. Hanem a társaság híre gyorsan elterjedt, és a közönség legeleje, mely a klasszikus zene iránt komolyan érdeklődött, a Pyrker érsek ideje óta igazában még sohasem kínálkozott műélvezet alkalmai után nagyon vágyódott. Csak hogy jó ideig hiába vágyódott; mert a kamarezene-társaság tagjai nem arra szervezkedtek, hogy magok egészen nyilvános helyen estélyeket rendezzenek, vagy hogy vegyes közönségü nyilvános hangversenyeket egy-két műdarab előadásával változatosabbakká tegyenek. Arra azonban, mikor a műértőbb előkelőség óhajtása egyre nagyobb lett, örömest ajánlkoztak, hogy a gymnasiumnak kitűnő akusztikája miatt zenei előadásokra is igen alkalmas tornatermében a tanári testülettel együtt ádvent és nagyböjt idején „kamarazene- és felolvasó estélyeket“ tartanak. A czél voltakép csak az volt, hogy a kamarazene-társaság és a tanári testület a müszerető közönségnek időről-időre néhány élvezetes és tanúlságos estét szerezzen, de, „hogy a puszta kíváncsiságból betó- dúló indiscrét közönség a tisztesb családok elől a helyet el ne foglalja,“ valamelyes belépő díjat — egy-egész család után 1 forintot s egy- egy magán személy után 50 krajczárt — kellett megszabniok; az ez úton begyült összeget aztán részben a segélyző könyvtárnak, részben pedig a város egyik-másik jótékony egyesületének ajándékozták. 1889. november 30-án volt az első kamarazene és felolvasó estély, mely, mint a többi is, két klasszikus zeneszámból s közben egy felolvasásból vagy érdekes újabb kísérletekkel egybekötött természettani előadásból állott. Az érdeklődő közönség nagyon megkedvelte az estéket, azért a társaság tagjai az intézettel karöltve ezután is mindig örömmel fáradoztak, hogy a finomabb élvezetnek ezeket a keresett alkalmait évről évre megújíthassák. ') A segélyző könyvtár az ifjúsági olvasó könyvtárral, mint ennek fiókja, alapításától fogva együtt van. Mind a kettőt egész 1882/3. ‘) Értesítő és Igazgatói napló. 1889 90- 1894/5.
