Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
80 egy rom. kath. népiskola építésére még 1854-ben engedélyezett tízezer írthoz való jogos igényét az egri róm. kath. hitfelekezet törvény útján is érvényesítheti, — s netalán kedvezőbb körülmények közt népiskoláink róm. kath. jellegének és a törvény által is biztosított felekezeti függetlenségének sérelme nélkül az óhajtott kiegyezés létrejöhetne: elhatározták, hogy az egri róm. kath. hitfelekezeti népiskolákat jövőre is fentartják s jelen birtokaik jövedelméből az egri róm. kath. hitfelekezeti tanítók díjazását ezennel továbbra is megajánlják“.1) Az izgalmaknak és az izgatásoknak megint új forrásuk nyílt hát, mert a községi iskolaszéknek most már nemcsak a közös iskolák ellátásáról, hanem új helyiségek szerzéséről is gondoskodnia kellett, a mi csak a polgárság úgy is elég nagy pótadójának emelésével történhetett. A polgárság újabb megterhelésének, természetes, megint csak a papok voltak okai, a kik „a várost a legfelső bíróságok segítségével jogos tulajdonaiból kitúrták.“ Hanem azért a közös iskolákról, melyekben egy-egy nem katholikus gyermek csak elvétve akadt meg, összes tanúlóinak száma pedig még 1875/6-ban is csak 330 volt, a kik a katholikus hitfelekezeti iskolák 1482 tanúlója közt2) nagyon szépen megférhettek volna, a városi képviselőtestület uralkodó vezérei nem szándékoztak lemondani. Pedig a közös iskolákra fordított költség másféle városi iskolai czélra is nemcsak elkelt, hamem nagyon is szükséges lett volna. A gymnasium, épen a népiskolai harcz előtt, szokat- lanúl népes volt ; tanúlóinak száma három évben egymásután (18G5/6—1867/8) a hatszázat is meghaladta. Ekkor került először szóba, hogy Egernek, a gymnasiumba sereglő tanúlók túlságos nagy számát tekintve, második középiskolára is szüksége volna. A közvélemény, legfőkép az iparos osztály érdekében, a reáliskolához hajlott, s azért az a küldöttség, me'y 1868. ápril 22-én Lévay Sándor nagyprépost vezetése alatt a vasút ügyében a közlekedésügyi ministernél járt. tapoga- tódzás végett a közoktatásügyi ministeriumban is megfordúlt. Eötvös minister szívesen látta a küldöttséget s Ígéretet is tett neki, hogy a reáliskolát, ha a város „legalább alkalmas épületről“ gondoskodik, fel fogja állítani. Egy későbbi küldöttség is ugyan ezt az örvendetes jelentést tette a városi képviselőtestületnek. Eötvös ígérete szerint elég lett volna hát ekkor egy alkalmas épület, hogy Egernek második középiskolája is legyen; de közbejött a közös iskolák kérdése s a képviselőtestület többsége gyűlölködésében kijelentette, hogy „csak azért is“ fentartja a felekezetien iskolákat s legelőbb is lekötötte rájok a városnak azt az állandó jövedelmét, melylyel a reáliskola fölépítésére * *) ■) „Eger.“ 1869. 269, 285, 806, 309, 317, 333, 345, 349, 353, 386; 1870. 33, 221, 259, 301, 319; 1871. 45, 281, 313. lap. *) „Eger.“ 1876. 155. 1.
