Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

75 tanári személyzet fentartása követel, négy-öt kegyúr, vagy városi köz­ség, a javaslati terv egész köre szerint, meg fogja is bírni, az a kér­dés támad bennünk: nem volt volna-e előnyösebb a lyceumok tervét, hogy a lyceumi iskolázás messzeható szerencséjétől egyes városok vagy vidékek ifjúsága el ne essék, vagy csak hogy a három irány mennél több intézetnél megmentessék, egyelőre szőkébb körre szabni, mint leg­több patronust, minden valószínűség szerint, abba a helyzetbe hozni, hogy a lyceum felállítása rá nézve merőben lehetetlenné váljék, vagy csak hogy egyik-másik irányt mellőzve állíthassa fel intézetét ott is, a hol arra kiáltó szükség van. Feleletet a teljes és szőkébb körű, min­denesetre pedig hármas irányú lyceumok remélhető hatásának arányba hozása és a félt viszonyokkal összemérése adhatna; erre azonban, fel­hívás nélkül, ímm érezzük magunkat feljogosítottaknak.“J) Eötvös a tanári testületek véleménye után nagyon jól látta, hogy az ő kilencz osztályú középiskolájának meggyőződésből alig akad híve, de azt is tudhatta, hogy egyelőre az országgyűlés hozzájárúlását is hiába sürgetné, azért a háromfelé ágazó lyceum életbeléptetését egyelőre el sem rendelte, hanem várt, míg az 1868-ik évi XXXVIII. törvény- czikk alapján átalakúlt elemi oktatás javúlása és középoktatásunknak a nagyobb részt már életbe lépett új tanterv által szemmel látható föllendülése reformterveinek helyességéről és szükséges’ voltáról nem­csak a kételkedőket, hanem ellenfeleit is meggyőzi. És ha tovább él, bizonyára módját ejtette volna, hogy az ellentétes érdekeket, ha mind­járt valamelyiknek sérelmével is, kiegyeztesse s a középiskolák újjá­szervezéséről szóló javaslatát az országgyűlés elé vigye; de tervezge- téseinek közepette (1871. február 2.) meghalt, és kilencz osztályú középiskolája, hívek hiányában, vele együtt eltemetődött. A czél, hogy nemzetünk miveltség dolgában a nyugati népeket utolérje, tisztán állt előtte, de lelke mindig magasabban járt, mint hogy az útnak, mely ahhoz a czélhoz elvihet, akadályait meglátta és terve­inek kidolgozásánál már elhárításukra is gondolt volna. Mikor aztán a szépen kidolgozott tervek végrehajtásán volt a sor, a siker, ha nem is épen balúl, rendszerint rosszabbúl ütött ki, mint a hogy ő óhajtotta. A népiskolai törvény végrehajtásánál is igy történt. A kötelező elemi oktatás tömérdek új népiskolát kívánt. Addig, némely városokat kivéve, a hitfelekezetek kezében volt a népoktatás. Az elemi iskolák néhol kifogástalanok, sok helyt, főkép falvakon, nagyon szegényesek voltak. Új törvény, új teher; azért a községek és a hitfelekezetek tel­jes egyetértésére és békéjére lett volna szükség, hogy a kívánt áldo­zatok terhét mindenki, ha nem épen örömmel is, legalább nyugodtan Jegyzőkönyvek 1868,9,

Next

/
Thumbnails
Contents