Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
76 viselje. Hanem az új törvény, mivel hitfelekezeti és a közös községi népiskolákat egymással élesen szembe állította, a községekben itt-ott mindenkor bőven található fél- vagy semmi hitű turbulens elemeket neki bátorította, sőt szinte felhívta, hogy a katholikus egyházzal népiskolái miatt is nyílt harczot kezdjenek. Sem Eötvösnek, mikor azt a törvényt szerkesztette, sem a törvényhozásnak, mikor elfogadta, feltehető, akkor még nem az volt a szándéka, hogy a katholikus népiskolák ott is, a hol a lakosság szinte kizárólag katholikus, közösekké legyenek s katholikus vagy épen keresztény jellegektől megúsztassanak, hanem legfeljebb hogy oly községben, hol a többféle vallásfelekezet egyike sem tarthat magának rendes iskolát, a község vagy maga, vagy az állam segítségével községi iskolát állítson. De a törvény ez a része, talán hogy a kiknek kötelességök lett volna, nem látták vagy nem akarták látni a végrehajtásnál bizonyosan bekövetkező viszálykodásokat, magának az egész törvénynek kárára annyira félremagyarázható volt, hogy a katholikus egyház ellenségei egyenesen szabadalmat láttak benne arra, hogy a katholikus elemi iskolákat még ott is, hol azok jellege eredetűknél és fentartó alapjoknál fogva kétségbevonhatatlan volt, az egyháztól, akár erőszakkal is, elfoglalhassák. A népiskolai törvény 1869-ben az új iskolai év megnyíltával lépett életbe, mikor a márcziusi képviselőválasztás izgalmai, a hol erősebbek voltak, még el sem csendesedhettek. Egerben pedig a szokottaknál is erősebbek voltak; mert a képviselőválasztás — mint régente a tisztújítás és a követek választása -- nem csak arra való volt, hogy a politikai pártok erejüket és ügyességüket összemérjék, hanem hogy azt az ős gyűlölködést, melyet a szélső ellenzék radikális vezérei a papság ellen a polgárság közt hagyományos hűséggel szítottak mindenkor 1), időről időre fellobbantsa. Most is fellobbanta. Azok az egész közönséges személyes gyalázkodások, melyek ezt az „asszony- processiójáról“ is híres képviselőválasztást megelőzték és követték,2) hosszú időre megint feldúlták a város békéjét. A szélső ellenzéki párt most is leverte a Deák-pártot — pappártot, a hogy a szélsők nevezték — s aztán, új diadalától neki bátorodva, a politikai harczot szokása szerint a társadalmi téren folytatta. Erre a népiskolai törvény végrehajtása különösen kedvező alkalmúl kínálkozott. A városi képviselőtestület, melynek többsége szélső ellenzéki volt, augusztus 22-én, vasárnap, egybegyűlt, hogy eldöntse: katholikus felekezetiek maradjanak-e az elemi iskolák, vagy közösekké legyenek. Az eredmény előre is kétségtelen volt. A képviselőtestület, huszonegy szótöbbséggel, az összes elemi iskolákat közöseknek nyilvánította. Erre * *) *) 1894—5-iki Értesítő. 75—76. lap. *) „Szabad Sajtó“, „Eger“ 1869.
