Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
74 osztály) életbe léptetését 1869/70-ben kellett kellett volna megkezdem. Eötvös 1868. jan. 21-ikén adta ki erre vonatkozó rendeletét a főigazgatóknak, Juhász pedig február 23-án küldte le a javaslattal együtt Egerbe, hogy „az igazgató a tanári testülettel vétesse beható bírálat alá és a javaslatokat jegyzőkönyvbe foglalva valamint a rendfőnökséghez úgy, a saját véleménye kíséretében, a főigazgatósághoz is márczius 20-áia okvetetlen terjeszsze be.“ A tanári testület „osztatlan méltánylással“ üdvözölte a minister emelkedett nézeteit s a javaslatot elvi szempontból lelkesedéssel üdvözölte, de gyakorlati értékesítését bírálat alá bocsátott formájában legtöbb vidéki városban, hol nem az állam fedezi a középoktatás költségeit, lehetetlennek tartotta. Foglalkozott vele mégis, a hogy a rendelet kívánta, behatóan; megokolta hosszan, részletezve, tárgyak, irány és osztályok szerint a tananyag összevonásának és az órák leszállításának szükségét s hosszú jegyzőkönyvét a következő nyilatkozattal zárt be: „Meglehet, hogy javaslataink nem keltik azt a figyelmet, melyet mi óhajtunk, ámbár, nézetünk szerint, nem méltatlanok arra, hogy két tekintetből is számbavétessenek. Egyik tekintet az, hogy a tamilok a meggazdálkodott időt, mint említettük, a hasznos és változatosságukkal némi nyugvó pontot szolgáltató rendkívüli tanúlmányokra — az intézet díszét annyira emelő műénekre, a gyorsírásra és idegen nyelvekre — fordíthatnák, melyektől a rendes órák „javaslati“ száma mellett, legalább részben, elmaradnak; a másik, hogy, meggyőződésünk szerint, nem annyira a lycealis gymnasiumok kilencz éves folyama, mint inkább a tanórák nagy halmaza lesz az, mi a szülő- és egyéb közönséget, s egyátalán minden nevelőt méltó aggodalommal fog eltölteni. Mithogy t. i. a tanúlók heti óráinak száma, a testgyakolás óráinak levonásával is, harminczegy-harminczkettő lenne, az a kérdés támad, hogy, ha a tanúló az előadási napok mindegyikén reggeli 8—12 s délutáni 2—4 óráig hallgatja is a rendes előadásokat — sezek összesen is csak harmincz órát tesznek ki — mikor fogja, kivált téli hónapokban, a még fenmaradt egy-két órát venni, s mikor nyer időt arra, hogy rendkívüli órákat is látogasson s kifáradt lelkét is felüdítse, meg izmait is kinyújtsa. Valóban félő, hogy a túlságos bő táplálék, fejlesztő hatás helyett, szellemi indigestiót s a gyermek physicumában is kárt fog előidézni, kivált napjainkban, mikor a görvélyes bajok ifjaink sorában megdöbbentő módon kezdenek pusztítani. Figyelmet érdemel végre, hogy lyceum I. osztályára, a gymnastikán kívül, 61, II. osztályára 64 s III. osztályára 60, összesen 185 előadási óra esnék hetenkint; ezeket a mai rendes tanári létszámon kívül, 16 — 17 heti órával, mintegy kilencz-tiz új tanár s az egész középiskolánál legalább tizenkét tanteremben tölthetné be. Föltéve már most — szívesen fölteszszük — hogy a roppant költséget, melyet az új tantermeknek s tanári lakásoknak néhol alapjokból újjáépítése, fölszerelése és az oly nagy — huszonkét-huszonöt — számból álló
