Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
73 mindenben megfelelőleg lehetett berendezni. Úgy is rendezték be; az új telep, „A cisterci rend budapesti hittudományi és tanárképző intézete“ név alatt, 1891-ben önálló „rendházzá“ lett, s a cistercita rend ezzel a tanárjelöltek egyetemi képeztetésének legrövidebb útját szerencsésen megtalálta. Növendékei most már, mikor középiskolai pályájokat Egerben befejezték — ez idő szerint az insbrucki egyetemre küldötteken kívül — valamennyien Budapestre kerülnek a rend hittudományi és tanárképző intézetébe, itt négy év alatt elvégzik hit- tudományi tanulmányaikat és, mint rendes hallgatók, az egyetemi nyilvános előadásokra járnak, még pedig az első és második évben, a vallás- és közoktatásügyi minister 1891. nov. 28-iki engedélye alapján, heten- kint tizenkét, a harmadik és negyedik évben, mikor otthon már csak egy-egy theologiai tárgyat tanúinak, heti húsz órára; a harmadik év végén leteszik az alapvizsgálatot, a negyedik végén pedig végeznek a szakvizsgálattal. *) Akad köztük olyan is, a ki philoso- phiai doktori oklevéllel vesz búcsút az egyetemtől. A merőben új és merész terv sikerűit hát, és a cistercita rend okleveles tanárok dolgában csakhamar azon a ponton állott, hogy senki előtt sem kellett félre állnia, s a közoktatásügyi minister e részt sem tagadhatta meg tőle elismerését. Hanem nagy volt az áldozat is, melyet az új intézet felállítása megkívánt; a ház vételára, bővítése és első berendezése maga oly összeget emésztett fel, mely az egri gymnasium újjáépítésé nek költségeire bőségesen elég lett volna. A zirczi apát tett is lépéseket, hogy a törzsvagyonból kölcsön vett összeg, a budapesti háznak a törzsvagyonba betudásával, az egri gymnasium javára felszabadúljon; de méltányos kérését a vallás- és közoktatásügyi minister, alig érthető okból, mereven megtagadta. XVIII. Fejezet. Eötvös minister középiskolai reform-terve félben maradt. A „reál- gymnasium“ (I—IV. osztály) és a „gymnasium“ (V—VI. osztály) tanterve, mely 1867/8. elejére készen volt, az állami és a katholikus gym- nasiumokban fokozatosan életbe lépett, de a protestáns felekezetek ezt is elutasították magoktól, mivel sem középiskoláik átalakításának tetemes költségeit nem akarták viselni, sem az államsegély fejében kívánt felügyelet jogot nem voltak hajlandók a kormánynak átengedni; annál kevésbbé fogadhatták volna hát el „a lyceumok tantervezetének“ javaslatát, mikor azt magok a katholikus tanári testületek is szinte kivétel nélkül végrehajihatatlannak Ítélték. A három osztályú és három irányban elágazó lyceum (VII—IX. >) A magyarorsz. eist. r. műién, emlékkönyve. 316—3g'2,
