Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
57 magasabb osztályokból évenkint oly tairíüó kapja, ki társai közt „az istentiszteletiekben való pontosságával s példás magatartásával, a tanári testület ítélete szerint, legjobban kitűnik.“ így a nemes ajándékkal — Juliász összes pénzének negyedrésze volt az — azonkívül, hogy a jótékonyság egy állandó kisded forrását nyitják meg, az intézet volt igazgatójának szellemi emléket is állítanak.1) Juhász kedvesen vette a tanári testület gyöngéd figyelmét s az alapítványt utóbb még kétszáz forinttal gyarapította. XVII. Fejezet. A sadowai vereség negyedfél hónapos vakácziót hozott a tanúlóknak. Július 15-én, az érettségi vizsgálatok alatt, az igazgató rendeletet kapott a helytartótanácstól, hogy az évet — a porosz sereg előnyomulása miatt — haladék nélkül rekeszsze be. Az érettségi vizsgálatokat 18-án még rendesen befejezték, másnap mind az érettségi, mind az osztálybizonyítványokat kiállították s harmad nap, mikorra a nyomtatott tudósívány is elkészült, az ünnepi hálaadó istentisztelet után a jutalmakkal együtt kiosztották. A forró hónapokban kiütött aztán a kolera, és szeptember 22-én, mikor az új iskolai év megnyitására kellett volna már gondolni, leírat érkezik Kassáról, hogy a kerület három — Abauj, Heves, és Sáros — megyéjében az iskolákat csak november elején lehet megnyitni. Meg is látszott a tanúlókon, hogy a túlságos hosszú vakáczió alatt sokat felejtettek, meg nagyon el is szoktak a munkától, mert az első — igaz, rövid ■— félév végén az osztályozott 599 tanúló közt 56 kitűnővel és 41 jelessel szemben 162 volt a bukottak száma, s a tanári testületnek nagy erőfeszítésébe került, hogy, bár megszokott rendes szigorúságából nem engedett, az évvégi eredmény, a mennyiben a bizonyítványt nyert 575 tanúló közül 73 kitűnő és 53 jeles mellett csak 75 bukott el, egészen kielégítőnek volt jelezhető.2) Február 3-án, épen mikor az I. osztályban a hittani vizsgálat folyt, kapta az érseki biztos, Pánthy Endre kanonok, Pestről a várva várt sürgönyhírt, hogy a király az alkotmányt visszaállította és And- rássy Gyula grófot magyar miniszterelnökké kinevezte. Másnap már az összes ministerek kinevezése is megtörtént. Vallás- és közoktatásügyi ministerré Eötvös József báró lett, a mi azt jelentette, hogy a középiskolák ügye nagy átalakulás előtt áll, mert kétségtelen volt, hogy általános műveltségünk emelésére czélzó reform-terveit, mint 1848-ban, középiskolánkon törekszik majd legelőbb is végrehajtani. Ideális lelke — a kik Eötvöst ismerték, tudták — képet alkotott magának közoktatásunk oly állapotáról, mely nemzeti múvetségtinket az új viszo') Igazgatói npaló. 1895/6. 2) Tanácskozmányi jegyzőkönyv. 1866/7.
