Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
29 Ián a tanúlók minden nagymiséjében“.') S ez a szokás, Bartakovics érsek akkori engedélye után, de csak a nyolcz órai nagymisékben, máig fenmaradt. A tanúlók hétköznapi miséje rég időktől télen-nyáron félnyolcz órakor volt, vasárnapi és ünnepi miséjük azonban időről időre változott. Fischer érsek 1809-iki rendeletétől kezdve a tanúlók kilencz óra után szent beszédet s tíz órakor kismisét hallgattak, a délutáni könyörgésen pedig a néppel együtt voltak jelen, de előbb, egész éven át, fél órai lelki oktatást nyertek az iskolában. Pyrker érsek az új székesegyház felszentelése után, 1837-ben, az istentisztelet sorát székhelye összes templomaiban, a Fischer-féle rendelet alapján, újból szabályozta. Ezután a cisterciták templomában vasárnap és ünnepeken a hívek számára reggel hat órakor kismisét kellett tartani prédikáczió- val, nyolcz órakor nagymisét s tízkor, a „megkésettek“ részére, még egy kismisét, az utolsót; a tanúlók, szintén kismisére, kilencz órakor gyűltek össze s utána, az iskolában, szent beszédre. Rendkívüli alkalmakkor s a király és a főpásztor neve napján a gymnasiumi tanúlók, mint a többi intézetek tanúlói is, a székesegyházba mentek ünnepi misére. A jezsuiták a lelkészkedésben — láttuk — hivatásuknál fogva páratlan buzgóságot fejtettek ki, azért a nekik nagyban lekötelezett főpásztorok belenyugodtak, hogy a fényesebb ünnepléseket — az első úrnapi körmenetet kivéve — még akkor is ők tartották, mikor Eger város egyházi ügyei már végleg rendezve voltak. A farsangi időt záró negyven órai szentségimádás, mely általán a plébániai templomokhoz van kötve, az ő templomukban maradt; a keresztjáró körmenetek lmrmadikát, a befejezőt s így a legnépesebbet, szintén nálok tartották, s az úrnapi második — a vasárnapi — körmenet megtartása is az ő kiváltságuk volt. E rendkívüli istentiszteletek megtartásának joga és kötelessége a cistercitákra is átszállóit; de ők szegéuyek is, kevesen is voltak, az előbb oly rendkívül gazdag templomot pedig József császár és 1. Ferencz király kormányai minden kincséből és vagyonából kitudták, s azért azok a fényes templomi ünneplések, melyek a jezsuiták idejében messze vidéken híresek voltak, utánok többé nem ismétlődtettek. Különben a második úrnapi körmenet megtartásának jogát Pyrker érsek csak ideiglen hagyta meg a cistercitáknak, addig tudniillik, míg Egerben a város nagy terjedelme miatt szükséges új plébániák fel nem épülnek.2) ') Igazgatói napló. 1861/2. 2) Praeter liáné pro conelusione Adorationis Sauctissimi quadraginta bőrárum insti- tui solitam Processionem omnes alias enni eireumgestatione Venerabilis Sacramenti inter- dicimus ae prokibemus, exeepta nihilomimis Processioue solemni Theophorica, quam in
