Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

30

A tanúlók vasárnapi és ünnepi miséje a negyvenes években — mi okból, nincs feljegyezve — megint csak tíz órára került vissza; hanem erre a közönség lassankint oly nagy számban kezdett, járni, hogy a tanúlók a padokból majdnem egészen kiszorúltak és, a mi a felügyeletet nagyon nehézzé tette, osztályonként nem voltak csoportosíthatók. Mikor tehát a gymnasium nyolcz osztályúvá lett s a tanúlók száma megint megszaporodott, a tanári testület a fegyelem meg a vasárnapra esett rendkívüli tárgyak — franczia nyelv, rajz — érdekében is, Bartakovics érsek és a zirczi apát jóváhagyásával, egészen új templomi rendet állapított meg. E szerint az 1852/3. iskolai évtől kezdve, vasárnap és ünnepeken, a nép nagymiséje, prédikáczióval, reggel hat órakor s kismiséje hét és tíz órakor van, a tanúlók miséje pedig, mely után, két csoportra osztva, szent beszédet hallgatnak, állandóan nyolcz órakor.J)

Egyházi körmeneteken a gymnasiumi növendékség a jezsuiták idejéből megmaradt, de, míg a templomra is a kormány ügyeltetett fel, nagyon megrongált labarum alatt szokott megjelenni; 1842-től azonban, mivel a labarum ekkor már nagyon dísztelen volt, csak egy kisebbszerü keresztet vittek elül. 1861 elején a tanúlók, néhány lelkesebb társok buzdítására, elhatározták, hogy az igazgatóság engedélyével díszes templomi zászlót készíttetnek. Január 16-án jártak ez ügyben Juhásznál, a ki nemes szándékukat megdicsérte s beleegyezett, hogy a zászló költségeire, de csak magok közt, gyűjtést indítsanak. A gyüjtőívre, melynek élén e szavak álltak: „Isten és a haza oltárára,“ Juhász a legelső helyen 50 frtot jegyzett be, s mire az ív a tanúlók kezébe jutott, a tanári testület és a konvent részéről 197 frt adomány volt rá bejegyezve. Magok a tanúlók — 446 közül 308-an — 388 frt 72 krt adtak össze, Stipula József kanonok meg, a gymnasiumnál vallási ügyekben érseki biztos, „mivel ő is hozzátartozik az intézethez,“ 100 frtot küldött át, s ezt, a küldés czíménél fogva, Juhásznak akarva nem akarva el kellett fogadnia. Zászlóanyának a tanúlók küldöttsége Keglevich grófnét nyerte meg Pétervásáráról. Juhász vállalta magára, hogy a zászlóhoz szükséges részeket beszerzi és hogy a kiállítás díszére különös gonddal lesz. A kettős kép — a szent koronát a Boldogságos Szűznek felajánló Szent István és a tauúló ifjúság védőszentje, Szent Alajos — megfestésére Kováts Mihály országos hírű

festő quidern Ss. Corporis Christi ox Ecoiesia Nostra Metropolitana per cireuitum hacte- nos observari solitum, Dominica infra Octavam Corporis Christi ex Ecclesia PP. Cister- ciensium — interea etiam, quoad novae intra grémium AEpiscopalis huius Civitatis Nostrae fuerint erectae Parochiae — in Oetava demum eiusdem Festi pariter ex Metropolitana Ecclesia . . . institui permittimus“. — Pyrker érsek 1887. deczember 25-én kelt rendeleté. Az egri cistercita konvent levéltárában.

') Jegyzőkönyvek. 1852, 8.