Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
ti Törekvésének, melyben társai közűi is többen támogatták, az volt a czélja, hogy a cisterciták az egyházmegyei papsággal szemben ugyanoly álárendelt helyzetbe jussanak, mint a minőben Pécsett még ez idétt is voltak. Ott, miután a katonai erőszak házokat 1849. őszén a gymnasiummal együtt katonai kórháznak lefoglalta, a gymuasium hat osztályának kegyelemből a püspökség, a lyceum és a püspöki könyvtár épületében kaptak helyet, magok pedig magán házakban húzódtak meg s két esztendőn át így tartották fenn a gymnasiumot. 1851/2-re, ugyanazon okok miatt, melyeket fentebb, az egri gymnasium átalakulásánál említettünk,J) ott is csak a négy osztályú kisgymnasi- umot nyithatták meg, de Scitovszky prímás, a ki ekkor a pécsi püspökséget is kormányozta még, a gymnasium és a philosophia egyesítését két hónap alatt befejezte s mind a nyolcz osztályt az ekkor már üresen álló Szepesy-lyceumban helyezte el. Az egyesítés könnyen ment, mert a Szepesy-alapítvány kamatjövedelmét, melylyel most, a jog és a philosophia megszűnte után, szabadon rendelkezett, egészében a gymuasium felső osztályainak szükségeire fordíthatta. Sok fejtörést a tanári személyzet kérdése sem okozott neki,’ minthogy, az absolut hatalom kegyét bírván, szinte felelősség nélkül lehetett, intézkednie. Sze- pesy Ignácz báró, ki a cistercitákat, mint egri tanúló, később egyház- megyei pap, majd kanonok, nagyon szerette, mikor Pécset, második püspöki székhelyét — előbb erdélyi püspök volt — jogi és philosopliiai fakultással megajándékozta, a cistercita rend iránti hálából, meg azért is, hogy megyéje papságát nagyobb buzgóságra serkentse, két-két tanszéket mindkét fakultáson — a jogon a statistika és a természetjog, a philosophián a vallástan és a magyar nyelv s irodalom tanszékét — örök időkre a cistercita rend számára biztosított, hogy a zirczi apát, „az intézet egyik patronusa,“ a cistercita rendből nevezzen azokra „feddhetetlen életű, kitűnő képzettségű s fáradhatatlan buzgóságú férfiakat, a kik úgy az egyházi rendnek, mint a lyceumnak is díszére, a tanúló ifjúságnak pedig hasznára legyenek“, s rendes fizetésökön felül még lakást is rendelt nekik a lyceumban.2) A zirczi apátnak az alapító levél szerint még azután is, hogy a philosophia a gymnasiummal összeolvadt, kétségtelen joga volt az alapitvány kamatjövedelmének egy részéhez, valamint ahhoz is, hogy az alapítvány terhére a legfelső osztályokba két tanárt a maga rendjéből nevezzen ki; a dolog sora pedig azt hozta volna magával, hogy az igazgatás a jogfolytonosság és a teher megosztás alapján a cistercita rend kezében maradjon. I)e Scitovszky prímás nem sokat törődött a nagylelkű alapító akaratával, sem a jogfolytonossággal; egyszerűen elrendelte, hogy a gymnasium *) *) 1894/ő-iki Értesítő. 102. i. 2) A magyarországi eisterei rend milléniumi emlékkönyve. 258. 1.
