Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
12 igazgatóját és hat tanárát a pécsi püspök nevezi ki s ezek díjazását a Szepesy-alap fedezi, a másik hat tanárt pedig a zirczi apát nevezi ki és díjazza; s ezt a rendeletét az átalakítás módozatainak megállapítására kiküldött bizottság, melynek tagjai a püspök-helyettes, az algymnasium ideiglenes igazgatója — Juhász Norbert — és Pécs város képviselői voltak, Juhász tiltakozása ellenére is elfogadta. A zirczi apát az alapítvány szentségére hivatkozva, kijelentette, hogy „a philo- sophia két tanszékéhez való jogát rendjének jövőre is biztosítani akarja“, s az alapítólevél értelmében a két tanárt ki is nevezte; de a jogtalanság e napjaiban „azok, a kiknek a hatalom kezökben volt, az alapítvány szentségére sem sokat adtak“, s Scitovszky az igazgatót és a hat tanárt a pécsi egyházmegye papjaiból, október 31-én, minden lelkifurdalás nélkül kinevezte.*) Az igazgatók — Jónás és Germán kanonok — úgy látszik, hatalmas pártfogójok szándéka szerint törekedtek eljárni, mikor a cister- citákat a felső négy osztályból egészen kiszorították, s azt a nézetet, hogy a cistercitákhoz csak az alsó osztályok tartoznak, a magasabb osztályok pedig, mint „püspöki felső gymnasium“, kizárólag az egyház- megyei papságéi, a tanúlók lelkében is iparkodtak meggyökereztetni; erre vall, példáúl, az is, hogy az ifjúság miséjén, igazgatói rendeletre, a cistercitáknak csak alsó, az egyházmegyei papoknak pedig csak felső osztályi tanúlók ministrálhattak.2) így törekedtek — mint harmadfél évtized után is hallatszott még — a nagylelkű Szepesy báró püspök „hibáját jóvátenni, a ki rajtok azt a szégyent tette, hogy a cistercitákat az egyházmegyei papságnak szinte föléje magasította.“ Villax apát tisztában volt azzal, hogy igazát az absolut hatalom kedvezésében álló Scitovszky ellen hasztalan keresné, azért, hogy rendjének tagjait, kik az egviitt-élés erősítő vigaszától is meg voltak fosztva, az előrelátott megalázástól megmentse, a következő — 1852/3. — évben végkép szabadulni kívánt Pécstől, hogy rendjének összes erejét az egri meg a székesfehérvári gymnasiumnál értékesíthesse. De sem Pécs városa, sem a püspökség nem volt hajlandó a szükséges áldozat meghozatalára, a kormány pedig e nélkül Villax óhaját nem teljesítette, „s így a pécsi gymnasium fentartásának fele terhe, arányos jog és befolyás nélkül, a cistercita rend vállán maradt.“3) S ez az állapot eltartott egész addig, míg Rezutsek apát a régi gymnasium épületét a katonaságtól nagy ügygyel-bajjal vissza nem szerezte és, tetemes ‘) V magyarországi cisterci rend milléniumi emlékkönyve. 200. lap. 2) U. o. 259. 1. ») U. o. 260. 1. I
