Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
66 tercitáknál töltötte, kikhez, különösen pedig Juhász Norbert igazgatóhoz, szinte példátlan benső baráti kötelék fűzte. R barátságának akarta jelét adni azzal is, hogy az intézet templomának számára Kovács Mihálylyal egy szép Immaculata képet festetett, és hogy szerény vagyonának a tanári testületet tette általános örökösévé, „melynek körében a szeretet élete alkonyát megaranyozta.“ A tanári testület elfogadta az öröklést, de csak az alatt a feltétel alatt, hogy a végrendeletben ki legyen téve, hogy a tőke kamatja ösztöndíjul fog szolgálni, így is történt. A különféle jótékony czélokra szánt kisebb-nagyobb összegek és a százalék kifizetése után maradt háromezer forintról aztán a tanári testület 1858. július 29-én úgy intézkedett, hogy „a kamatot évi ösztöndíjul, „Losán-ösztöndíj“ név alatt, két szegény tanúló kapja, kik a tanúló pályára való hivatottságukat dicséretes magavi- seletökkel és jó előmenetelükkel már megmutatták, tehát a gymnasi- umban legalább is két osztályt bevégeztek.“ *) Az ösztöndíj, mely az alapító lelke üdvéért az évenkint deczember 19-én tartatni szokott szent miséért járó alapítványi díj és a megszabott kezelési költség levonásával 168 írtra rúgott, a tőkének kétszeri konverzión átmente után, bár az első miatti veszteség a később említendő Cisterci-alapít- ványból némi kárpótlást nyert, előbb (1889-ben) 156 írtra, utóbb pedig (1893-ban) 134 frt. 16 krajczárra esett alá. Marsaiké Konstant igazgató 1817. ápril 20-án meghalt; utána az alig harmincz éves Zofcsák Ödön vette át a gymnasium igazgatását. Már 1809-ben, mikor felsőbb tanulmányai végeztével, mint a következő iskolai évre kinevezett tanár, az akkor szokásos képesítő vizsgálatot letette, Sahlhausen báró főigazgató elismeréssel nyilatkozott kitűnő készültségéről és a tanári testület leendő díszét üdvözölte benne. Ez időben az volt a szokás, hogy az igazgatót, ha tisztje vitelében betegség vagy egyéb körülmény gátolta, a legfelső osztály — a poesis tanára helyettesítette. Szuhányi Ferencz főigazgató, Sahlhausen Móricz báró utódja, mindjárt főigazgatóságának első évében (1812/3) rávette a zirczi apátot, hogy Marsalkó igazgató helyettesévé — a kit, mint egyúttal a konvent perjelét is, a rendi ügyek többször elszólítottak Egerből, — tehát a poesis tanárává Zofcsákot léptesse elő. Szuhányi már ekkor Marsalkó utódjának szánta s nem kis része volt benne, hogy a köztiszteletben és szeretetben álló Marsalkó halála után az igazgatói széket oly fiatalon elfoglalhatta. Azt várta tőle, hogy az egri gymnasium jó nevét, melyre, mint elődjei, maga is büszke volt, Zoffcsák mindvégig meg fogja őrzeni. Még nem múlt el egy év, hogy Zoffcsák az igazgatást átvette, s már is így ír hozzá: „Nagy örömemre szolgált látogatásom alkalmával meggyőződnöm, hogy az egri gymna*) Az 1858, júl. 29. tanácskozás jegyzSkönyvi határozata.
