Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
62 rodásával a keresztény műveltség is új tűzhelyeket nyerjen. Fuchs Ferencz lett Eger első érseke, a ki azzal, hogy az egyház és haza érdekein kívül egyéb érdeket nem ismert, mindenkor ritka példaképe marad a nagy papnak és nagy hazafinak. A nyitrai egyházmegyének, melyet tizenhét évig kormányzott, történetében senkinek sincs az övénél fényesebb neve, és oly rövid idő alatt, mint a meddig új megyéjét, az egrit, kormányozta, Eger híres főpásztorai közt sincs, a ki többet tett volna őnálánál. Harmadfélévet alig meghaladó érsekségének nemes tettei egy hosszú életnek is elévülhetetlen dicsőségére válnának. Lángoló hazaszeretetével és szigorú kötelességérzetével, mint a főispán, a hatóságok előtt példaképen tündöklött, teljes lélekkel buzgólkodván a király, a haza és a polgárság javán, és, hogy visszaadja Istennek, a mit Istentől nyert, javainak jövedelmét alapul rakta le a szegények és betegek, a templomok és plébániák, a tanúlók és a néptanítók fel- segélésére. *) Az egri gymnasium szegény tanúlóinak egész kis seregét táplálta udvarában és, hogy szeretetét a késő ivadékra is kiáraszsza, 1806. deczember 23-án kelt alapító levelében 17.100 r. forintnyi alapítványt tett, hogy annak kamataiból tizenkét szegény tanúló éven- kint hatvan-hatvan forintnyi ösztöndíjban részesüljön, a mennyi akkor egy-egy tanulónak egy egész évi szükségeit fedezte. És mit kívánt a jutalmazandóktól ? „Kívánjuk — igy szól alapító levelének negyedik pontjában — hogy az első grammatikai osztálytól a második humán osztályig, és nem tovább, segélyezendő szegény tanúló legalább közepes észbeli tehetségű legyen, de szorgalomra, erkölcsösségre és vallásosságra kitűnjék; ellenben megtiltjuk, hogy az általunk alapított ösztöndíj olyannak adassék, a kinek szorgalma csekélyebb mint tehetsége, vagy erkölcsössége és vallásossága kifogásolható, vagy közön- bösségre hajló, ha mindjárt kitűnő tehetségű vagy épen lángeszű volna is; mert az ilyen szegény tanúlók a közpályára kiváló természeti adományuk mellett is kevésbbé alkalmas sőt gyakran veszedelmes férfiakká válnak.“ 2) Hanem az 1811-ki devalvatio az előbbivel együtt ezt az alapítványt is annyira megrongálta, hogy az alapító nemes szándéka majd hogy egészen meg nem hiúsúlt. Eger második érseke, Fischer István báró, Fuchsnak a jótékonyságban is méltó utódja (1807—1822.) nemcsak a joghatósága alá tartozó philosophiai, jogi és theologiai iskolák pénzalapjának veszteségeit pótolta, hanem a gymnasiumi Fuscli- alapitvány leolvadt tőkéjét is gyarapította, legalább annyira, hogy egy-egy tanuló azután negyven váltó forintnyi — ma 16 fit. 80 kr. — évi ösztöndíjat nyerhetett. Ugyancsak Fischer érsek biztosította a különféle alapítványokból alakúit — ma érsekinek nevezett — fine0 A főkáptalantól kiadott halotti jelentés. — Juhász idézett munkájában. 2) A végrendelet. idevágó pontjának hiteles másolata a főgymnasium irattárában.
