Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
32 ségőkhöz képest felosztotta köztök a gymnasiumi osztályokat, az igazgatói tisztet pedig a papnevelő intézet aligazgatójára, Stanczel Józsefre ruházta. És hogy ez az új tanári testület a tanúló ifjúság oktatását és nevelését a jezsuiták szellemében folytathassa, Stanczelnek szoros kötelességévé tette, hogy erre nézve a volt tanároktól s legfőkébb az igazgatótól pontos és részletes utasítást kérjen s neki erről mennél hamarább Írásbeli jelentést tegyen.x) Öt éven át (1773/4—177/8) tanítottak Eszterházy püspök papjai az egri gymuasiumban. Három évig Stanczel vitte az igazgatást, de az előbbi foglalkozásától idegen hivatal viselése erejét kimerítette, azért minden áron szabadúlni kívánt tőle. Eszterházy a negyedik évre Hegyi József volt jezsuita tanárt nevezte ki helyére, a kit a budai főigazgató, Vörös Antal, ajánlott neki.2) E közben, látszólag véglegesen, voltakép azonban csak néhány évre, eldűlt az egri gymnasium sorsa. A kormánynak sok aggodalmat okozott a gymnasinmok fentar- tása, mivel nem volt oly helyzetben, hogy a maga embereivel egyhamar elláthassa azokat. Addig tehát, míg államosító szándékának végrehajtására utat-módot talál, végtére is legjobbnak vélte, ha a birtokos rendekre (pálosokra, benczésekre, cistercitákra, piaristákra) és a püspökökre rója a gymnasiumok fentartásának és ellátásának terhét. Mert legtöbbnek nem volt elégséges fentartó alapja sem, mivelhogy a kormány, miután lefoglalta, jó részt más czélokra forditotta az alapítványi javakat; az egri gymnasium legjövedelmezőbb alapját is, a schavniki apátsági birtokot, elvonta eredeti czéljától és a szepesi püspökség alapjához csatolta.3) Abban a kir. kanczelláriai tervezetben, mely az 1776-ban Pesten ülésező tanügyi bizottság előtt zsinórmértékül állt, az Eszterházy püspök által ideiglen fentartott, de végleg el nem fogadott egri gymnasium is szerzeteseknek volt szánva: „Vegyék át a cisterciták a pilis-pásztói apátság birtokainak terhére, vagy a piaristák, vagy a mint a püspök legjobbnak véli.“4) De a piaristák a birtokalap és alapítvány nélküli gymnasium terhét nem vehették vál- lokra, a püspök meg, nagyszerű építkezéseivel még családi birtokait is megterhelvén, jövedelmi forrásait nem volt hajlandó a kormány kedvéért végkép kimeríteni. Nagyon bizonytalan volt hát a gymnasium ügye, mert a kikre a kanczellária legelső sorban gondolt, a cisterci- *) *) Eszterházy e rendeletének eredetije az egri érseki levéltárban. 2) Oonsignatio Epist. Officios. 1776. A főgymn. irattárában. 3) Az egri jezsuitáknak Borsod megyében is volt két kisebb birtokuk, Aranyos és Alsó-Nyárád; mindkettőt, mint régente a bozóki prépostság tulajdonát, mikor társaságuk a própostságot megkapta, vísszaperelték a jogtalan birtokosoktól. — Hist. Dom Agr. Soc. J. Pag. 14. ad annum 1689. *) Documenta literis consignata pertinentia ad Bonum Csákány. — Az egri cist, konvent levéltárában.
