Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
123 tűzvésztől nagyon megrongálva, üresen, használatlanéi állt. Juhász igazgató a nagy szünet alatt három kisebb teremmé alakíttatta át és ezer p. frt. költségen az elsőt a physikai szerek, a másikat a természettár s a harmadikat a tanári könyvtár számára a szükséges szekrényekkel felszereltette. Schill Athanáztól, a természetrajzi, és Farkas Gergelytől, a ter- mészettani szertár első berendezőjétől, 1857/8-ban Horváth Zsigmond vette át az intézeti szertárak felügyelői tisztjét és vitte a minő buz- gósággal, épen oly szakértelemmel egészen élete végéig, 1886-ig. Mindkét múzeum gazdag készlete, a mint ma áll, nagyobbrészt az ő fáradhatatlan utánjárásának eredménye. E mellett ő alapította meg 1858-ban az érem- és pénzgyüjteményt, melyhez Lengyel Miklós egri nagyprépost, Stephanovszky Sándor seminariumi aligazgató és Strecskó Lénárd ferenczrendi szerzetes meg ő maga adták az első darabokat. Mert az intézet becsületén és az ifjúság javán senki sem csüggött nagyobb szeretettel ő nálánál, kinek öröme, büszkesége, boldogsága egyedül az volt, ha az intézet és a tanúló ifjúság érdekében valami jót tehetett. Utazásokat is, melyek közben Német-, Franczia- és Angolország legnevezetesebb városait meglátogatta, egyedül azért lett, hogy a műveltebb nyugat iskoláit és múzeumait megismerje, és a mi jót tapasztalt, itthon megismertesse és, a mennyire tőle telt, meg is honosítsa. Szinte ellenállhatatlan volt az a buzgóság, melylyel az intézet ügyét a zirczi apátoknak — az intézet kegyurainak — és mindazoknak figyelmükbe ajánlotta, kiktől a tanúló ifjúság számára valami jót remélhetett. Titius Pius, Xantus János, Vrabély Márton, Kempelen Rudolf, Kovács Károly és mások neve nem foglalna el oly előkelő helyet az intézeti gyűjtemények gyarapítóinak sorában, ha Horváth Zsigmond az ő ellenállhatatlan szeretetre méltóságával szinte egész életökre hozzá nem köti őket az egri gymnasiumhoz. XII. Fejezet. Juhász Norbert mindjárt, hogy a gymnasium igazgatását és, mint perjel, a konvent vezetését is átvette (1853. aug. 25.) azon volt, hogy a konvent épületében szükségből elhelyezett két osztály alkalmasabb helyet találjon, mert a kellő rend és fegyelem fentartását az ifjúságnak úgyszólván ketté választása nagyon nehézzé tette. A gymnasium épületének czélszerű kibővítésére — ezt óhajtotta volna — mivel a zirczi apátság új épülete be sem volt még fejezve, egyhamar nem is gondolhatott; azért mikor 1855-ben a szertárak új helyét kiszemelte, ugyancsak a templom déli oldalán elnyúló földszinti helyiséget — egykor sekrestyét — s az első emeletit — a volt oratiumot —
