Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
119 tanárt és tanulót magától a német nyelvnek tanulásától is meglehetősen elidegenített. Az egri gymnasium hű maradt tehát hagyományaihoz és a merőben új viszonyok közt is mindjárt kezdetben eléggé megállta helyét. Ez legelső sorban természetesen a tanári testület érdeme volt, mely a haladó idővel lépést törekedett is, tudott is tartani és, mivel helyzeténél fogva megőrizhette függetlenségét, a mint maga szigorúan betöltötte kötelességeit, tanítványaitól is mind a komoly munkálkodást, mind a szoros fegyelemtartást minden mellék tekintet nélkül megkívánhatta. Az intézet e miatt a túlságos szigorúság hírébe jutott ugyan, hanem azért tauúlóinak száma mégis évről-évre szaporodott, mert azok a szülők, a kik gyermekeiknek nem pusztán jelenét tartották szem előtt, hanem jövőjére is gondoltak, hamar meggyőződtek, hogy az a híresztelt túlságos szigorúság csak azokra nézve elviselhetetlen, a kik vagy a munkát, vagy a fegyelmet, vagy egyiket sem szívelhetik. Az Entwurf tantervének szoros alkalmazása kétség kívül súlyos terhet rótt főkép az alsó gymnasium fiatal növendékségére, azért a tanári testület már 1854-ben azt a módosító índíványt terjesztette fel a kerületi felügyelőhöz, hogy a görög nyelv tanítását jó lenne az V. osztálybau kezdeni, de indítványa nem tudott még visszhangot kelteni az intéző körökben; ahhoz a módhoz fordúlt, mely akkor újság számába ment iskoláinkban egyakarattal rajta volt, hogy a tanításból végleg számkivesse a tanárra nézve kényelmes gépiességet, mely a tanúlót a tanítás eredményének rovására felesleges munkával terheli s még a szorgalmasabbnak is rendesen kedvét szegi. Az a kitűnő didaktikai értekezés, melyet a tanári testület egyik tagja, Szalay Alfréd, „Igénytelen terv a latin nyelv sikeresebb kezdésére“ czírn alatt az intézet ötödik évi (1854/5.) Programmjában közölt, az egész testület meggyőződését és eljárását jelezte és nemcsak a latin nyelv s nem is pusztán a nyelvek kezelésére, hanem a többi tárgyak tanítására is vonatkozott.J) De hogy az intézet az új viszonyok követeléseinek annyira megfelelhetett, abban a zirczi apátnak nem kisebb része volt, mint a tanári testületnek. Villax legelső rangú feladatának tekintette, hogy a cistercita rend gymnasiumai mind a tanerőkre, mind a taneszközökre *) „A Magyar Nyelvészet“ alig örülhetne valamin inkább, mintha ezen „igénytelen tervet“ mennél többen a nyilvános és magán tanítók közül nagy figyelemmel olvasnák és magokévá tennék a szellemet, mely abban lehel ... Az előadás oly világos, még példákkal is támogatva, hogy lehetetlen azt bárkinek is meg nem értenie. Nyomrul-nyomra mutatja az utat, melyet kövessen a tanúló ... Az egészet kellene kiírnunk, ha összefüggőt akarnánk belőle közleni. — Bár idézne föl Szalay derék értekezése többnél több nemes tanítási huzgalmat s több oldalú elmélkedést, melyek közre lépnének.“ Hunfalvy Pál: Magyar Nyelvészet. I. 252—253. lap.
