Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
120 nézve hazai középiskoláink legjobbjai mellett se maradjanak hátra. A rend növendékeinek, vagy az ifjabb rendtagoknak az a része, melyet a theologiai tanulmányokban való teljesebb kiképeztetés végett Becsben a Pázmáneumban vagy az Augustineumban neveltetett, a theologian kívül, ki-ki hajlama szerint, a philologia, vagy a természettudományi előadásokat is hallgatta és azután, mivel a rendnek akkor külön theologiai intézete még nem volt, kivétel nélkül a három gymnasium valamelyikében nyert alkalmazást. E mellett a jelesebb fiatal tanárok közűi, egy-két évi tanárkodás után, hosszabb-rövidebb időre többeket Bécsbe rendelt, hogy magokat a classica philologiában vagy a természet tudományokban az egyetem legkiválóbb tudósainak vezetése alatt tovább képezzék; másokat meg évenkint két-három havi külföldi tanúlmány-útra küldött, hogy a híresebb középiskolák külső-belső viszonyaival megismerkedjenek. Ezek aztán azon kívül, hogy tanulmányaikat és tapasztalataikat itthon gyiimölcsöztették, bizonyos tekintetben társaiknak is tanítóikká lettek s a rend intézeteinek színvonalát nem csekély mértékben emelték. Az sem utólsó érdeme Villaxnak, hogy intézeteit az új rendszernek megfelelő taneszközökkel, melyek beszerzése pedig tetemes költséget kívánt, elég rövid idő alatt fel tudta szerelni a nélkül, hogy a szülőket az Entwurfban megszabott tandíj fizetésével terhelte volna, holott a rend anyagi helyzete távolról sem volt olyan, hogy a ráháruló terhek miatt a tandíjról való lemondás — Egerben átlag 1800 frt — számbavehető áldozat ne lett volna. De számba vette a közönségnek a forradalomra következett nyomosztó anyagi helyzetét és, a rend tagjaival egyetértve, csupán a két frt felvételi dij szedését rendelte el, a szegényebb tanulókat azonban még arra sem kötelezte. Pedig minden eszközt újat kellett szerezni, mert a régiek, a mik voltak is, az új viszonyok közt szorosan iskolai czélra legnagyobb részt használhatatlanokká váltak. 1802-ben, mikor a pilis-pásztói cisterciták az egri konvent épületébe visszaköltöztek, a régi könyvtárnak híre-hamva sem volt már; mindnyájan összeadták tehát száműzetésük ideje alatt szerzett könyveiket s így alapították meg a konvent könyvtárát, mely aztán 1850-ig lassankint több mint kétezer kötetre szaporodott. E mellett volt egy fiók-könyvtár is, részben a gymnasium épületében megmaradt, részben később szerzett kézi- és segédkönyvekből, a tanárok használatára, mintegy hétszáz kötetből álló. Rezutsek igazgató, mivel a zirczi apát a megváltozott tanügyi viszonyoknak megfelelőleg egészen új tanári könyvtárt akart berendeztetni, a fiók-könyvtár kisebb értékű munkáit 1850-ben a konventi könyvtárhoz csatolta, mely ezentúl külön helyiségben, házi könyvtár néven, változatlanúl maradt. Ellenben a tanári könyvtár, melyben a régiekből nagyobbára csak az ó classicu-
