Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
107 ismét megjelent Egerben. Két napi tanácskozás után (ápril 28—29.) az érsekkel és a főkáptalan küldöttjével abban egyezett meg, hogy a négy felső osztályt átveszi és az összes osztályokat a konvent épületében helyezi el, de három tanár fizetése, öt-ötszáz pengő forint, örök időkig az érsekség és a főkáptalan közös terhe marad, s ezenkívül, míg az összes tanszékeket rendjének tagjaival be nem töltheti, három tanárt megyéje papjai közül az érsek ad s a jövő évre még egy negyediket is, ennek fizetését azonban mind a hárman egyenlő mértékben fedezik.*) Mikor ezt az egyezkedést jóváhagyás végett a ministeriumhoz felterjesztették, mindenki abban a hitben volt, hogy a gymnasium kérdése végleg megoldottnak tekinthető, s az érsek most már minden gondját a jogakadémia újjászervezésére fordíthatja. Hanem az osztrák kormány, mivel attól félt, hogy oly tősgyökeres magyar város, miut Eger, ha többféle iskola halmozódik benne össze, a legmagyarabb vidék fiatalságát könnyen magához vonzhatja és a nemzeti szellem ápolásának fészkévé lesz, 1850. november 11-én tett ígéretét visszavonta. Geringer báró kormányzó t. i. 1851. szeptember 28-án arról értesítette az érseket, hogy a jogakadémia ügyében kifejtett buzgóságát és áldozatkészségét a minister elismeri ugyan, de kérelmét nem veheti figyelembe. Hasztalan hivatkozott aztán az érsek az 1741. XIV. törvény- czikkre, mely az egri jogakadémia fenmaradását örök időkre biztosította, kérésével még merevebben elutasították. Az érseki jogakadémia zárva maradt s hallgatói tanulmányaik befejezésére a cs. kir. jogakadémiákba utasíttattak.2) Bartakovics érsek, mint láttuk, pusztán csak kényszerűségből volt hajlandó a gymnasium négy felső osztályáról lemondani, mert hogy az újjá szervezendő jogakadémia tanszékeit betölthesse, az előbbi philosophiai osztályok tanáraira, kik most a gymnasium felső osztályaiban tanítottak, okvetlenül szüksége volt. Mikor tehát Bécsből szeptember hó elején kéz alatt azt a tudósítást vette, hogy a minisztérium a jogakadémia felálíltását semmi esetre sem fogja megengedni, nyomban értesítette a zirczi apátot, hogy az ápril 24-iki egyezkedéstől eláll s a felső osztályokat továbbra is saját papjaival a lyceumban fogja taníttatni. Azt hitte, hogy a jogakadémia elvesztésének kárpótlásáúl a különálló felső gymnasium számára nemcsak a nyilvánosság, hanem az érettségi vizsgálattartás jogát is sikerűi majd kieszközölnie, s ez úton míg egyrészt egyházmegyéjének szellemi és anyagi kész tőkéjét a haza javára közvetetlenűl kamatoztathatja, másrészt, az arravaló erőket tovább képeztetvén, kedvezőbb idők fordultával a jogakadémiát is fennakadás nélkül visszaállíthatja. *) Az egri eist. konvent korjegyzetei. 2) Bartakovics-Emlékkönyv. 20. L
