Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894

Tartalomjegyzék

108 E szerint az az új iskolai évre (1851/2) nyilvánosan megint csak a kis gymnasium nyílhatott meg, mely az új rendszer követelményei­nek most már nemcsak a tárgyak szakszerű beosztását, hanem az összes tanulmányok terjedelmét tekintve is mindenben megfelelt; a négy felsőosztály sorsa ellenben továbbra is bizonytalan maradt, mert a nyilvánosság jogát az érsek minden buzgólkodása sem tudta kor­mánytól kieszközölni. S ez a bizonytalanság annál aggasztóbb volt, mivel arra a hírre, hogy az „érseki felsőbb gymnasium“ az új iskolai évben már nem csak érvényes osztály bizonyítványt ad ki, hanem az érettségi vizsgálat tartásának jogát is meg fogja nyerni, a felső- osztányokuak helyben iskolázott nyolczvankilencz tanúlójálioz más intéze­tekből még hetvenöt új tanúló járúlt. De Bartakovics még nem mondott le minden reményéről. Nem tudta, nem akarta hinni, hogy azon nagy áldozatok iránt, melyeket nagy nevű elődei a nemzeti míveltség oltá­rán felhalmoztak, s azon buzgóság iránt, melylyel ő is elődei nyom­dokába lépett, a kormány, ha ellenség is, mindvégig közönbüs marad­hasson. A nagyszerű lyceum, kizárólag a tudomány és a műveltség hajlékául emelve s taneszközökkel nem egy középiskola, hanem a fel­sőbb intézetek szükségeihez képest is gazdagon felszerelve, üresen, gyiimölcsözetlenül álljon s egyházmegyéje lelkes fiatal papjai a több oldalú tudományos képzettségre ösztönző alkalmat elveszítsék ? Ismé­telten, a megkívánható áldozatok készséges felajánlásával kérte tehát a kormányt, hogy ha már a jogakadémiát el kellett vesztenie, hagyja meg kezében legalább a gymnasium felső osztályait s ruházza fel a nyilvános intézetet megillető összes jogokkal. Hasztalan. A kormány azt felelte, hogy egy gymnasium két helyen, két igazgató vezetése alatt az Entwurf vezérelve szerint meg nem állhat, azért a gymna- siumi felső osztályokat úgy, a mint az érsek óhajtja, külön intézetkép el nem ismerheti, tehát sem érvényes bizonyítvány kiadásának, sem érettségi vizsgálat tartásának jogával fel nem ruházhatja; egyszers­mind ismételten sürgette, hogy a négy felsőosztálynak a nyilvános jellegű algymnasiummal egyesítése iránt lehetőleg gyorsan intézkedjék. Bartakovics érsek most már, mikor látta, hogy minden további lépése hiába való lenne, rajta volt, hogy az egyesítés, ha nagyobb áldozat árán is, mennél hamarább meglehessen; mert az iskolai év nagyon előre haladt már — február vége volt — s félni lehetett, hogy a gymnasium, ha az egyesítés el talál húzódni, ez évre is elesik az érettségi vizsgálat megtartásától. Azt biztosra vette, hogy a zirczi apát az ápril 24-iki egyezkedés meghiúsúlta után sem fog az egye­sítés útjába akadályt gördíteni, mert a cistercita rend a szeptemberi káptalani gyűlésén egyhangúlag úgy nyilatkozott, hogy az apát a nyolcz osztályú gymnasium felállításának és fentartásának súlyos ter­hét, mihelyt a rend nagyobb rázkódtatás nélkül megbírja, a közjó

Next

/
Thumbnails
Contents